románia

Elkerülhetetlen az eszkaláció? - Újabb NATO-országban találtak drónmaradványokat

2023. szeptember 18. 13:58 | Portfolio

Elkerülhetetlen az eszkaláció? - Újabb NATO-országban találtak drónmaradványokat

A bolgár hatóságok bejelentették, hogy egy aknagránáttal felszerelt drónt találtak a Fekete-tenger partján Tyulenovo környékén - Írja az MTI. Nemrégiben Románia területén zuhant le két öngyilkos orosz drón, a nyár elején pedig egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta végzett két lengyel mezőgazdasági munkással.

Románia is bukhatja az uniós pénzeket a pénzügyminiszer szerint

2023. szeptember 14. 10:52 | MTI

Románia is bukhatja az uniós pénzeket a pénzügyminiszer szerint

Marcel Bolos román pénzügyminiszer szerint az Európai Bizottság felfüggesztheti a Románia által igényelt kifizetéseket a kohéziós alapokból és a helyreállítási tervből is a tervezettnél jóval magasabb államháztartási hiány miatt. Románia 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de már az első negyedév után kétségessé vált, hogy tartható-e a hiánycél. A bukaresti koalíciós kormány azóta halogatja a deficit mérséklését célzó intézkedésekről szóló döntést.

Újabb orosz drón zuhant Románia területére – megszólalt az elnök és a NATO-főtitkár is

2023. szeptember 09. 20:58 | Portfolio

Újabb orosz drón zuhant Románia területére – megszólalt az elnök és a NATO-főtitkár is

Az orosz hadsereg által használt drónokhoz hasonló drón újabb darabjait találták román földön a román-ukrán határ közvetlen közelében, immár a héten a második alkalommal - közölte szombaton a román védelmi minisztérium. Klaus Iohannis államfő szerint Románia légterének elfogadhatatlan megsértése történt, és levelet írt a NATO főtitkárának, aki destabilizáló hatású fejleménynek nevezte ezt és egyúttal üdvözölte, hogy az Egyesült Államok további F16-osokat küld, hogy még erősebb legyen a légtérvédelem a térségben.

Mire jó a vásárlóerő-paritás, és mire nem?

2023. szeptember 07. 10:00 | Oblath Gábor

Mire jó a vásárlóerő-paritás, és mire nem?

Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.

Három vevőjelölt van az OTP román leányára

2023. szeptember 06. 18:22 | Portfolio

Három vevőjelölt van az OTP román leányára

A Bloomberg az ügyre rálátó források alapján szerdán azt írta, hogy a Banca Transilvania, az Exim Bance Romaneasce és az osztrák Raiffeisen Bank is kötelező érvényű ajánlatot tehet az OTP román egységére.

A nemzetközi összehasonlítások rejtélyei - Románia és Magyarország fejlettségének példája

2023. szeptember 06. 10:00 | Oblath Gábor

A nemzetközi összehasonlítások rejtélyei - Románia és Magyarország fejlettségének példája

Ez az írás egy terjedelmesebb munkának (a továbbiakban: tanulmánynak) a tartalmi összefoglalója. A tanulmány célja, hogy sok gyakorlati példa segítségével nyújtson áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről, valamint a szintbeli változások értelmezésének és mérésének egyes buktatóiról. A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) alkalmazásának lehetőségei és korlátai állnak figyelmünk előterében, de szó lesz arról is, hogy mért van az, hogy egyszerre nélkülözhetetlenek és önmagukban semmitmondóak az országok közötti folyó áron és árfolyamon (például euróban) végzett térbeli és időbeli nominális összehasonlítások. A tanulmányt az a tapasztalat motiválja, hogy számos félreértés övezi a GDP/fővel mért relatív fejlettségi szintekről tájékoztató mutatószámoknak, különösen pedig azok időbeli változásának értelmezését. Akárcsak a tanulmány, a jelen összefoglaló is olyan módszertani kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkothassunk. A hazai felzárkózás egy későbbi írásnak lesz a tárgya.

Részletes keresés