2021. június 01. 15:28 | MTI
Újabb ország szállt be az űrversenybe
Dél-Korea kedden bemutatta saját készítésű hordozórakétájának tesztváltozatát - közölte a Yonhap helyi hírügynökség.
2021. június 01. 15:28 | MTI
Dél-Korea kedden bemutatta saját készítésű hordozórakétájának tesztváltozatát - közölte a Yonhap helyi hírügynökség.
2021. május 30. 08:11 | Portfolio
Sikeresen kikötött vasárnap hajnalban az első kínai teherűrhajó az épülőfélben lévő kínai űrállomáson, annak központi modulján - jelentette a kínai űrkutatási hivatal. A Tiencsou-2 teherűrhajót a Hainan szigeti Vencsang űrközpontból a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta vitte az űrbe szombaton. A szükségleti cikkeket és üzemanyagot szállító űrhajó a Tienho (Mennyei Harmónia) leendő állomás központi modulján kötött ki. A manőver mintegy nyolc óra hosszáig tartott.
2021. május 29. 18:05 | MTI
Kína szombaton felbocsátotta első teherűrhajóját épülőfélben lévő űrállomására - jelentette a Hszinhua hírügynökség.
2021. május 20. 13:27 | MTI
Eladja azt a Szojuz űrmodult Oroszország, amellyel 2018-ban egy orosz és két amerikai űrhajós tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról.
2021. május 15. 07:00 | MTI, Portfolio
Sikeresen leszállt a Marsra a kínai Tienven-1 űrszonda fedélzetén egy marsjáróval - adta hírül szombaton a kínai nemzeti űrhivatal.
2021. május 14. 13:38 | MTI
A Tienven-1 kínai űrszonda marsjárója pekingi idő szerint május 15. és 19. között landol a Marson, az Utopia Planitia síkságon - közölte pénteken a kínai nemzeti űrhivatal. Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.
2021. május 06. 07:10 | MTI
Sikeresen landolt szerdán első ízben a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Mars- és Hold-utazásra tervezett Starship kísérleti űrhajója, amelynek prototípusai az előző négy kísérlet során mindig felrobbantak.
2021. május 02. 10:18 | MTI
Megérkezett a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a SpaceX amerikai magánvállalat űrhajója, fedélzetén három amerikai és egy japán asztronautával, akik 168 napot töltöttek a világűrben. A leszállást az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA élőben közvetítette.
2021. április 29. 07:12 | MTI
Kína csütörtökön fellőtte a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját, amelynek neve Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia. A modult egy Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta vitte fel a vencsangi űrközpontból, amely Hainan szigetén található. Ez egy újabb nagy lépés az ország űrkutatási programjában, amelynek keretében az utóbbi hónapokban számos jelentős eredményt értek el.
2021. április 25. 15:20 | Portfolio
A Csang'o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold tulsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője.
2021. április 24. 16:59 | MTI
Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX magánvállalat Crew Dragon Endeavour űrkapszulája négy asztronautával a fedélzetén - közölte szombaton a NASA.
2021. április 19. 15:56 | MTI
A magasba emelkedett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Ingenuity nevű helikoptere a Marson, és ezzel első ízben repült egy ember alkotta eszköz egy másik bolygó felszíne fölött.
2021. április 11. 11:55 | Portfolio
Műszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének első, vasárnap estére - közép-európai idő szerint hétfő hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az első lett volna egy idegen bolygó felszínén.
2021. április 06. 12:44 | Tar Gábor
Jóval 2030 előtt landol majd a SpaceX Starship űrhajója a Marson – twittelte nemrég az űripari cég vezére, Elon Musk. A Starship legújabb prototípusát múlt héten tesztelték, ami a korábbi három magaslégköri próbarepüléshez hasonlóan most is felrobbanással végződött. Szakértők szerint a SpaceX eddigi eredményei alapján képes lehet a vörös bolygón történő emberes landolás kivitelezésére, azonban szerintük az pár évvel később valósulhat meg a Musk által kitűzött 2026-os céldátumhoz képest. A befektetők bíznak a cégben, amely februárban 850 millió dollárnyi tőkét vont be a Starship-fejlesztések és egyéb projektek fedezésére.
2021. március 30. 12:00 | Mohos Kristóf, Faluvégi Balázs
Nemrég foglalkoztunk már egy hosszabb írás keretein belül az űrszektorral, egészen pontosan akkor a Perseverance Marson történő landolásának apropóján vettük elő a témát. Megnéztük a szektor jövőjével kapcsolatos kilátásokat és az aktuális, betervezett projekteket, illetve a teljesség igénye nélkül megnéztünk négy magánkézben lévő vállalatot, melyek potenciálisan jó befutók lehetnek akkor, amikor igazán beindul az űripar.
Mostani cikkünk egy új szögből, más perspektívából tárgyalja az űrszektor helyzetét: az USA és Kína között a világhatalmi vezető szerepért folyó gigászi küzdelem egy lehetséges új csatatereként mutatjuk be az űripart, ahol akár a magáncégekkel való együttműködés szorosságán is múlhat, hogy melyik ország szerzi meg a vezető űrhatalmi státuszt a jövőben. Ezen magáncégek közül persze több tőzsdén jegyzett vállalat is van, így egy-egy részvény megvásárlásával minden további nélkül részesei lehetünk a történelmi versenyfutásnak.
2021. március 22. 16:55 | Tar Gábor
Idén a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) két űrhajósa is feljut a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a SpaceX Crew Dragon űrhajójának fedélzetén két különböző küldetés keretében. Utoljára 2011-ben fordult elő, hogy nem orosz misszió keretében jutott fel az űrbe egy európai űrhajós. Európa USA-tól vagy Oroszországtól való függése űrhajósainak az ISS-re való juttatása terén a legoptimistább forgatókönyvek szerint is várhatóan még legalább egy évtizedig fog tartani, hiszen a még fejlesztés alatt álló következő generációs európai rakéta, az Ariane 6 sem lesz alkalmas arra, hogy a SpaceX Falcon 9 rakétájához hasonlóan emberes küldetést vigyen fel az űrbe. Az európai technológiát a SpaceX rakétája a részbeni újrahasználhatóságával is felülmúlja, ami alaposan felforgatta a kereskedelmi célú rakétakilövések piacát, ahol eddig Európa erős pozíciókkal rendelkezett.
2021. március 14. 15:00 | Tar Gábor
Joe Biden új amerikai elnök elődje számos intézkedését felülírta, azonban az űrkutatások területén támogatásáról biztosította a Donald Trump által elindított Artemis-programot, amely 1972 után ismét embert vinne a Holdra. A Trump-adminisztráció 2024-re célozta meg az újabb emberes Holdra szállást, a Biden-kormányzat azonban nem jelölt ki céldátumot. Ez nem is véletlen, hiszen szakértők szerint 2024-re a missziót szinte lehetetlenség megvalósítani a projekttel kapcsolatos finanszírozási és technikai nehézségek miatt. Sokáig azonban nem tolhatja ki Washington a küldetés időpontját, ha azt akarja, hogy amerikai legyen a következő ember a Holdon, mivel az utóbbi években Hold-programjával komoly sikereket elérő Kína is azt tervezi, hogy az évtized végére embert juttat a Föld körül keringő égitestre.
2021. március 07. 15:00 | Tar Gábor
Ha a pár hete a Mars körüli pályára állást sikeresen abszolváló Kínának májusban sikerülne a vörös bolygón történő becsapódásmentes landolás, illetve marsjárójának működtetése is, akkor a második ország lenne a világon az USA után, amely elmondhatja magáról, hogy ezt a hármas feladatot kipipálta, amit éppen a kínai kommunista párt megalapításának 100. évfordulójára időzített Peking. A népköztársaság kikiáltásának centenáriumára, 2049-re pedig nem kisebb célt tűzött ki az utóbbi időben Hold-programjával több világelsőséget bezsebelő Kína, minthogy a világ vezető űrhatalma lesz. Ennek elérésében kiemelt szerepet kaphat a Nemzetközi Űrállomás riválisának szánt, 2022 végére tervezett saját űrállomásának kiépítése.
2021. március 05. 14:00 | Mohos Kristóf, Faluvégi Balázs
Mindig is piszkálta az emberiség fantáziáját, hogy milyen lehet a világűr: léteznek-e rajtunk kívül is életformák, lehet-e hatékonyan vizet bányászni a Marson, milyen lehet a légüres semmiben lebegni és így tovább. Az Egyesült Államokkal az élen rengeteget költenek az országok a különböző űrkutatási projektekre, de a privát cégek is egyre inkább helyet követelnek az asztalnál, élükön az Elon Musk és Jeff Bezos által irányított vállalatokkal. Az előttünk álló évtizedeket tekintve hatalmas potenciál lehet az űrkutatásban, a gyors fejlődést és előrehaladást nem csak a költségek radikális csökkenése, de az egyre növekvő társadalmi igények is hajtják. Ennek apropóján most "szétnéztünk a világűrben" - megnéztük, hogy milyen nagyobb projektek várhatóak a közeljövőben, kik mozgatják a szálakat, mi várható az űripar számára, és a legfontosabb: befektetőként hogy lehet mindebből profitálni.
2021. február 20. 15:00 | Portfolio
A héten sikeresen landolt a Marson a Perseverance marsjáró, amelynek közel kétéves küldetése alatt a célja, hogy bizonyítékot találjon a marsi mikrobiális élet nyomaira és vizsgálja az emberi marsmissziók lehetőségeit. De nem ez az egyetlen izgalmas űrkutatási projekt ebben az évben, a Forbes összegyűjtötte a 8 legfontosabbat, amelyekről nem lehetett sokat hallani eddig.
Nehezen lehet melléfogni vele.
A miniszterelnöki hivatal közlése szerint otthonról folytatja a munkát.
2024 volt a vízválasztó.
A földrengés Kamcsatka keleti partjainál következett be 10 kilométeres mélységben.
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
