András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360

2018. november 23. 14:01 | András Bence

A férfiak hazudnak a fizetésükről, ha kevesebbet keresnek a párjuknál

Úgy tűnik, nagyon mély gyökerekkel bír az az elvárás, hogy a férfiak legyenek a kenyérkeresők egy családban. Amikor ez nincs így, akkor inkább hazudnak róla. Meglepő módon még a nők is enyhíteni próbálnak ezen a kínosnak vélt helyzeten azáltal, hogy ők meg direkt lefelé kerekítik a fizetésüket amikor rákérdeznek. Az egész jelenségnek pedig messzemenő társadalmi következményei lehetnek - foglalta össze a vonatkozó kutatásokat az Economist.

Ez a vírus több ember halálát okozta, mint a világháborúk együttvéve

2018. november 16. 12:07 | András Bence

Ez a vírus több ember halálát okozta, mint a világháborúk együttvéve

Száz évvel ezelőtt, az első világháború utolsó évében egy különösen erős influenza ütötte fel a fejét a Földön, amiről ideje felfrissíteni mindenki emlékezetét. A legújabb becslések szerint 50 millió ember halálát okozhatta az 1918-ban kitört járvány, de nem kizárt, hogy még a 100 milliót is elérte az áldozatok száma. Ezzel pedig a világháborúkat is megelőzve, a 20. század legsúlyosabb emberi katasztrófáját jelenthette ez a betegség: a spanyolnátha. Hogy lehetséges, hogy egy influenzavírus, aminek a fajtáival szinte minden télen találkozunk, egykor ilyen veszélyes volt? Az alábbi cikkben ezt a sötét történelmi esetet tekintjük át röviden.

2018. november 12. 13:21 | András Bence

Politikusok döntik el, hogy mennyi pénzt ér az életed

Mennyit ér egy emberélet? Ebbe az elsőre nagyon furcsa és ellentmondásos témakörbe kívánunk betekintést adni az alábbiakban, bemutatva, hogy a válasz megkerülhetetlen. Amikor a politika arról dönt, hogy mennyi pénzt szánjon az egészségügy finanszírozására, vagy hogy éppen mennyire biztonságos közlekedést építsen, tulajdonképpen folyamatosan véleményt nyilvánít az emberélet értékéről is. Hogy tényleg létezik ez a fajta kapcsolat emberélet és állami ráfordítások között, arra most két igen szemléletes példát mutatunk.

2018. november 01. 17:02 | András Bence

Azért keresel keveset, mert egyszerűen rosszkor álltál munkába

A tehetség és a szorgalom egyáltalán nem elég, szerencsére is szükségünk van a munkaerőpiacon - bizonyította be egy friss kutatás. Ha ugyanis éppen egy recesszió alatt kezdjük el a karrierünket, az akár éveken át kísérthet. Tartósan beragadhatunk egy alacsonyabb fizetési szinten és mindez az évek alatt összeadva akár több mint félévnyi fizetéstől is megfoszthat minket.

2018. október 31. 08:07 | András Bence

Kipusztítottuk a gerinces állatvilág 60%-át

Drámai sebességgel pusztul az állatvilág a Földön: 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent a vadonban élő gerinces állatok populációja - áll a Living Planet Report 2018-as kiadványában. A kutatók szerint vajmi keveset érnek az aktuális természetvédelmi intézkedéseink, ezért egy új, nagyszabású megállapodást sürgetnek a világ politikai és üzleti vezetői között.

2018. október 30. 16:02 | András Bence

A Facebook semlegesítette Justin Bieber koleszterincsökkentő hatását

Megszületett Justin Bieber és elkezdett csökkeni mindenki koleszterinszintje, de aztán jött Mark Zuckerberg a Facebookkal és mindent tökre tett. Igen, a számok ezt mutatják, de persze jobban tesszük, ha ezt a lenyűgöző ostobaságot azért nem hisszük csak úgy el. Mint ahogy a millió másikat se, amikkel nap mint nap találkozhatunk. Az emberi agy alapvetően okozati összefüggésekben gondolkodik, de a világban főként csak együttállásokat meg együttmozgásokat látunk. Nem véletlenül sulykolják oly erősen a diákok fejébe, hogy a korreláció nem jelent (feltétlenül) oksági kapcsolatot. Ebben a cikkben most néhány őrült grafikonnal szeretnénk ráerősíteni erre az üzenetre.

2018. október 24. 05:45 | András Bence

Teljesen felkészületlenek vagyunk a válságra, és ezért sokkal jobban fájhat

Az teljesen biztosra vehető, hogy lesz még újabb válság, de eközben elenyésző az esély rá, hogy időben előre látjuk majd a veszélyt. A legnagyobb probléma pedig az, hogy a 2008-as pénzügyi válságban a gazdaságpolitika szinte minden puskaport elhasznált: nullára vágta a kamatokat, felfújta a jegybanki mérlegeket, és hagyta tovább duzzadni az államadósságokat. Az akkori mozgásterünket pedig máig nem nyertük vissza, még csak megközelítőleg sem. Európában különösen rossz a helyzet ilyen tekintetben, mert nemhogy nincs már hová lazítanunk, még a politikai helyzet is erősen keresztbe tesz. Az alábbi cikkben ezeket a gondolatokat tekintjük át röviden annak a fényében, hogy egyre több a válsággal fenyegető jel a világban.

2018. október 21. 11:05 | András Bence

Ez volna a Nobel-díj titkos üzenete?

Az idei közgazdasági Nobel-díjat két olyan amerikai tudós kapta, akik nagyban hozzájárultak a hosszútávú makrogazdasági elemzés továbbfejlesztéséhez, noha más-más szempontból. Egyikük, William Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanában alkotott maradandót, de egyesek szerint a kitüntetésének van egy furcsa üzenete is. Méghozzá az, hogy a klímaváltozásra társadalmi költség-haszon elemzéssel érdemes tekinteni, amivel egyáltalán nem ért mindenki egyet. Éppenséggel egy másik nagyhatású tudós, Martin Weitzman sem, akit sokan szintén esélyesnek tartottak a Nobel-díjra. Az alábbi cikkben ezt az érdekes szálat meséljük el a kitüntetések kapcsán.

A friss Nobel-díjasok munkásságát ebben a cikkünkben mutattuk be:
2018.10.17 10:50 Az ötlet, amiért 280 milliót adnak

2018. október 17. 10:50 | András Bence

Az ötlet, amiért 280 milliót adnak

Idén két amerikai tudósnak egyenlően megosztva ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat és a vele járó 280 millió forintnyi összeget: Paul M. Romernek és William D. Nordhausnak. Mind a ketten a hosszútávú makrogazdasági elemzéshez tett hozzájárulásaikkal vívták ki a tudomány legmagasabb elismerését, de más-más szempontból. Romer a technológiai változás és az innovációk szerepét, míg Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanát integrálta a hosszútávú gazdaságelemzésbe. Nem túlzás azt állítani, hogy a fenntartható gazdasági növekedés ma az emberiség egyik legfontosabb és legaktuálisabb kérdése, így e témák úttörőinek a kitüntetése tulajdonképpen nem meglepő. Noha máig nincs teljesen biztos válaszunk a fenntarthatóság kérdéseire, az általuk kifejlesztett modelleknek hála, immár sokkal többet tudunk. Az alábbi cikkben - a közérthetőséget szem előtt tartva - a munkásságuk lényegét meséljük el röviden.

2018. október 11. 16:30 | András Bence

Heti 130 milliárdot buknak a britek a szavazásuk miatt

350 millió fonttól, azaz megközelítőleg 130 milliárd forintnyi összegtől esnek el hetente a britek, amióta megszavazták a Brexitet. Összeadva ez a GDP-jük 2 százalékát teszi ki egy friss becslés szerint, ami tetemes összeg, és pusztán a szavazás keltette felforduláshoz köthető. Mi lesz akkor, ha ténylegesen is kikerülnek az EU-ból?

2018. október 05. 11:04 | András Bence

A grafikon, ami életeket mentett

Egy jó grafikonnal néha könnyebb bemutatni egy történetet, mint szóban elmesélni. Szinte felfoghatatlan, de a ma alapkelléknek számító vonaldiagramok és kördiagramok egykor forradalmi újítást jelentettek. Használatuk pedig szó szerint életbevágónak bizonyult: egy legendás angol nő, Florence Nightingale, diagramok segítségével győzte meg az 19. századi angol vezetést arról, hogy jobban oda kéne figyelniük a kórházi higiéniára. Az ellentmondást nem tűrő grafikonjának hála, katonák tömegei élték túl a krími háborút. Az alábbiakban a grafikonok e színes történetét nézzük át, majd végül szót ejtünk a modern világ kihívásairól is.

2018. szeptember 29. 13:30 | András Bence

Mit szólnál, ha 3 napos lenne a hétvége?

Miért nem jár még egy pihenőnap az embereknek, ha már úgyis annyira fejlett és termelékeny a világ? Ez a kérdés valójában bonyolultabb, mint gondolnánk, ugyanis mind munkáltatói mind pedig munkavállalói szempontból lehetnek ellenérzések. Mi lesz például, ha emiatt a cégeket veszteség éri? És vajon akkor is ezt akarnák a dolgozók, ha így kevesebb fizetés járna? Az alábbiakban áttekintjük a pihenőnapok rövid történetét, szólunk néhány szót a téma munkagazdaságtani vonatkozásairól, és végül a cikk alján lehet szavazni a kérdésről.

2018. szeptember 23. 17:50 | András Bence

Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen

Azok a vállalatok, akik pontosabban jelzik előre a gazdasági folyamatokat, jóval nagyobb profitot tehetnek zsebre - áll egy friss kutatásban. Kiderült ugyanis, hogy a pontatlanságuk miatt oly sokat szidott makrogazdasági előrejelzések valójában rendkívül fontos szerepet játszanak a nagyméretű cégek sikerességében. Vagyis a jó közgazdasági előrejelzők szó szerint aranyat érhetnek. 1000 cég 25 éves története tanúskodik róla, hogy már a pusztán 1 százalékkal nagyobb előrejelzési hiba is elképesztő hatással van az eredményre: akár a profit 8 százaléka is múlhat rajta.

2018. szeptember 21. 15:40 | András Bence

Így láthatod, ha mindjárt szakad az eurózóna

Eddig még egy ország sem vált ki az eurózónából, de az ördög nem alszik: most éppen az olaszoknál áll a bál, és nehéz okosat mondani a jövővel kapcsolatban. Ezért is nagyon jó, hogy van egy indikátor, ami megmutatja, ha közeleg a baj. A trükk a következő: vannak olyan kötvények, amik csak abban különböznek egymástól, hogy az egyikük érintett lenne az eurószakadásban, a másik pedig nem. A hozamaik különbsége így azt a kockázatot tükrözi, hogy milyen valószínűséggel szakadhat szét az eurózóna, és ez mekkora árfolyamváltozást idézne elő mondjuk Olaszországban (gyengülés) vagy éppen Németországban (erősödés). Érdemes lehet rajta tartani a szemünket. Mario Draghi biztosan így tesz.

2018. szeptember 16. 16:23 | András Bence

Ki kellett volna menteni a kapzsi bankárokat, hogy ne égjen le a világ

Bankcsőd, pánik és tűzoltás dollárbilliókkal - többek között erről szólt 10 évvel ezelőtt a globális pénzügyi válság legforróbb időszaka, amikor a Lehman Brothers becsődölt. Ez a történet sokkal többről szól, mint kapzsi bankárokról, akik tönkrevágták a világgazdaságot. Sőt, ez a közvélekedés valójában téves. Ma már tudjuk, hogy a pénzügyi válság egy soktényezős, bonyolult folyamat eredménye volt, amelyben éppúgy előkerülnek az alacsony kamatok, mint a rossz szabályozás és az általános nyereségvágy. Az alábbiakban közérthetően elmeséljük, mi is történt pontosan az évszázadunk legsúlyosabb gazdasági felfordulásában.

2018. szeptember 14. 15:53 | András Bence

Ha most sokan rákeresnek, akkor a jövő héten felmegy a bitcoin ára

A kriptopénzek árfolyammozgásából arra lehet következtetni, hogy a piacok sem devizának, sem pedig értékmegőrző nyersanyagnak nem tekintik őket. Egyszerűen teljesen más a természetük, mint a hagyományos pénzügyi eszközöknek - derült ki egy friss kutatásból. Két tényezőt ugyanakkor mégis találtak, amikkel magyarázni lehet a viselkedésüket. Egyrészt kiderült, hogy az átlagon felüli érdeklődés árfolyamemelkedésben csapódik le. Másrészt pedig az átlagnál nagyobb drágulás sokszor még további lendületet vesz a rákövetkező héten.

2018. szeptember 04. 16:25 | András Bence

Sínre tennéd az életed? Van két tippünk, mit és hol tanulj

Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!

2018. szeptember 01. 18:35 | András Bence

Pistike nem fog lediplomázni, ha elhanyagolja az apukája

Nagyon jelentős hatással van a gyermekek jövőjére, hogy mennyi időt szánnak rájuk a szüleik. Akármilyen családról is van szó, a gyerekekkel töltött idő nagyban befolyásolja, hogy később eljutnak-e a diplomáig. Ezen a téren okozati összefüggést mutatott ki egy friss kutatás, míg érdekes módon a jövedelmi helyzetet nem találták meghatározónak (statisztikailag szignifikánsnak) ebben a kérdésben. Ráadásul az is kiderült, hogy az apukák figyelme értékesebb lehet, mint az anyukáké. Ha ők több időt fordítanak a nevelésre, azzal jelentősen megnövelik a gyermekük boldogulási esélyeit.

2018. augusztus 24. 15:13 | András Bence

Felháborítóan sok pénztől esünk el, mégis feladtuk a multik megadóztatását

Elképesztő mértékű számviteli trükközést csinálnak a nemzetközi nagyvállalatok: 2015-ben például a külhoni profitjuk közel 40 százalékát menekítették át adóparadicsomokba. Ez pedig óriási bukta a nemzetállamoknak, akik közül a legnagyobb vesztesek között találjuk az EU-t - derült ki egy friss, új adatokon alapuló kutatásból. Ha a multik befizetnék rendesen az adót, akkor 20 százalékkal több társasági adóbevételhez jutnának az uniós országok. A dolog ugyanakkor annyira reménytelen, hogy az országok inkább csökkenteni kezdték a társasági adókulcsaikat, de mindez persze az adóparadicsomoknak mit sem árt. Nulla százalékos adókulccsal ugyanis nem lehet versenyezni.

Részletes keresés
Cégkassza

Nem kell mindenhol jelen lenni!

A közösségi média ma már megkerülhetetlen eszköz a vállalkozások számára, de ez nem jelenti azt, hogy minden felületen jelen kell lenniük. Egy jól megválasztott platform, illetve emellé tud