2016. január 08. 05:50 | Madár István
Ha tavaly új csúcsra szökött az uniós támogatáslehívás, és ezzel párhuzamosan bizonyára az állami beruházások is növekedtek, akkor miért látjuk azt a számokon, hogy a nemzetgazdasági beruházások visszaesnek?
2015. december 30. 05:30 | Madár István
Nagyjából a pénzügyi válság kitörése óta mindenki számára világos, hogy az Európai Unió alapos átalakításra szorul, ha működőképes akar maradni. Az eurózónát érintő krízisből sokan már akkor is általánosítottak, rámutatva, hogy az EU egészének óriási problémája az egységes politikai képviselet hiánya. Arra azonban bizonyára ők sem számítottak, hogy épp 2015 lesz az az év, amikor napnál is világosabban látszik: az Európai Unió súlyos válságban van.
2015. december 04. 14:15 | Madár István
Sok szó esik arról, hogy az EU-támogatások milyen rendkívüli mértékben támogatják a magyar gazdaság növekedését. Ennél azonban még többet köszönhetünk az uniós forrásoknak. Például a devizahitelek forintosítását. Vagy éppen a felminősítést.
2015. november 09. 05:50 | Madár István
A kamatcsökkentés időszakának vége, a Növekedési Hitelprogram kivezetése elindult - ebből akár a jegybanki unortodoxia végére is következtethetnénk. Nagy tévedés lenne: most indul csak be igazán.
2015. október 13. 06:20 | Madár István
Rég nem látott mennyiségű közvetlen tőkebefektetés érkezett tavaly Magyarországra, felcsillantva a reményt, hogy a megelőző évek gyászos eredménye után végre újra érdemi mennyiségű friss tőkéhez jut az ország. A helyzet azonban jóval árnyaltabb annál, mint hogy kimondhassuk: vége a tőkeínségnek. Egyes területeken tőkekivonás zajlik, és úgy tűnik, kettészakadt a külföldi cégek köre.
2015. szeptember 17. 10:30 | Madár István
A 2010-es évek az Európai Unió súlyos válságáról szólnak. Az első fele az adósságkrízissel, és ennek kapcsán az eurózóna fenntarthatóságának kérdésével telt, a másik fele pedig a menekültválsággal indul. A két válság között látványos párhuzamokat találhatunk, amelyek rávilágítanak az Európai Unió intézményrendszerének tökéletlenségeire, illetve arra, hogy jelen formájában az integráció számos esetben inkább csak egy üres jelkép, mintsem nemzetek együttműködése.
2015. augusztus 06. 10:41 | Madár István
A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége kapcsán számtalan érv és ellenérv fogalmazódott meg azóta, hogy a népszavazási kérdés napirendre került. Ennek kapcsán három, a közbeszédben elterjedt tévhitről írok, illetve igyekszem történelmi kontextusba helyezni a nyugdíjrendszer frissen felmerült dilemmáját.
2015. július 31. 11:10 | Madár István
Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.
2015. július 17. 13:50 | Madár István
A hónapról hónapra megjelenő ipari termelési adatok egyre csak azt bizonyítják, hogy a növekedésünk továbbra is erősen a járműgyártástól függ. Az alábbiakban néhány ábra segítségével mutatjuk meg, mennyire.
2015. július 13. 09:19 | Madár István
Ciprasz már akkor mérhetetlenül naivnak tűnt, amikor azt gondolta, hogy a népszavazás után jó pozícióban ülhet vissza a tárgyalóasztalhoz. Arra viszont, hogy a hitelezők mutatnak annyi eltökéltséget és (viszonylagos) egységet, hogy így feltöröljék a görögökkel a padlót, nem csak Ciprasz nem számított. Pedig ez így logikus.
2015. június 27. 20:55 | Madár István
A görög csőd látszólag nem nagy ügy: a görög állam nem fogja kifizetni a júniusban lejáró hiteleit az EU-nak és az IMF-nek. A görögöknek ez könnyebbség, a hitelezők meg kibírják. A görög csőd mégis nagy ügy.
2015. június 18. 15:23 | Madár István
Az, hogy a görög állam esetleg csődöt jelent, nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy az ország elveszíti az eurót is, mint saját fizetőeszközét. Annál is inkább, mert a valutaövezetből való kiléptetésre nem létezik sem precedens, sem jogi iránymutatás. Ugyanakkor a hiteltörlesztés felmondása mellett mégis nagyon kemény kihívás lenne megtartani az eurót.
2015. május 29. 15:50 | Madár István
A tegnap megjelent adatok szerint a beruházások volumene 4,5%-kal zsugorodott az első negyedévben. A tavalyi szép magas számok után a visszaesést a bázishatás okozta - szóltak az elemzői értékelések. Na de "ki" ez a bázishatás, és mi köze a beruházásokhoz? És jó vagy rossz, hogy ez a bázishatás okozta a visszaesést?
2015. május 21. 11:37 | Csiki Gergely, Madár István
Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.
2015. április 17. 06:15 | Madár István
Látványos hátraarcnak tűnik a kormány részéről annak a belengetése, hogy az adócsökkentés keretében az áfateher mérséklését is elképzelhetőnek tartja. Valójában azonban több szempontból is érthető, miért kezdett el ez irányba gondolkodni az adópolitika. Ahogy az a terv is logikusan következik a gazdaságpolitikából, hogy ne az állampolgárnak kelljen adóbevallást töltögetnie. Sőt, minek egyáltalán adóbevallás?
2015. március 23. 06:03 | Madár István
Van egy olyan szelete a világnak, ahová az elmúlt négy évben csökkent a magyar export. Igen, Ázsia az. Eközben a régió többi országa ugyanebben a relációban 25-50%-os bővülést tudott felmutatni. Az alábbiakban alaposan körüljárjuk, hogy milyen eredményeket hozott az a törekvés, hogy új piacokat szerezzünk az ázsiai országokban. Megelőlegezve a summázott választ: vannak mentő körülmények, de összességében a keleti nyitás eredménye nagyon gyenge. Pontosabban úgy fogalmazhatunk: sok hűhó semmiért.
2015. március 12. 06:06 | Madár István
Elkerülhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban kamatot csökkentsen - hangzik az egységes piaci vélemény, amit a jegybank felkészítő jellegű megszólalásai is megerősítenek. Valóban ennyire egyértelmű a helyzet?
2015. február 23. 11:37 | Madár István
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - írtuk néhány napja, majd azt is fejtegettük, hogy milyen okokból alacsonyabbak a bérek a fejletlenebb országokban még akkor is, ha nincs igazi különbség a hazai és a külföldi munkavégzés hatékonysága között. Pogátsa Zoltán válaszában azt írta, hogy az okok máshol keresendők, és igenis létezik kizsákmányolás a fejletlenebb országokban. A viszontválasz következik.
2015. február 07. 07:28 | Madár István
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?
2015. február 04. 15:00 | Madár István
Alaposan újrarajzolta a külföldről hazautalt jövedelmekről alkotott képet az MNB legutóbbi revíziója. Az új adatok szerint ugyanis az elmúlt években olyan gyorsan növekedett a külföldön kapott keresetek hazautalása, hogy az már nemzetgazdasági jelentőségű tétellé hízott. És eközben rendbe rakta a külföldön dolgozók számának gyors növekedése és a hazautalások közötti látványos ellentmondást.
Az osztalékfizető részvények olyan vállalatok, amelyek kamat formájában passzív jövedelmet generálnak, ezért a befektetők előszeretettel vásárolnak ilyen papírokat. Sokan azonban elfelejtik
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
