2020. június 25. 10:26 | Weinhardt Attila
Sorozatban harmadik kereskedési napja esik a forint azután, hogy kedden váratlanul kamatvágást jelentett be a Magyar Nemzeti Bank. A forint ma délelőtt az euróval szemben 354 felett is járt, ilyen gyenge forintra öt hete nem volt példa. Megnéztük emiatt, hogy mit üzen a technikai elemzés, azaz meddig eshet még a forint az euróval és a dollárral szemben.
2020. június 11. 15:30 | Weinhardt Attila
Azért, hogy még jobban eltaláljuk a vállalkozói igényeket a koronavírus-válság idején, három fontos változás és bővülés várható a Széchenyi Kártya Programban a közeljövőben, amelyek mind az új termékek rugalmasabb igénybevételét jelentik – jelezte a Portfolio-nak adott rövid interjújában Krisán László. A Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azt mondta: eddig több mint 7 ezer vállalkozói megkeresés és közel 3 ezer konkrét hiteligénylés érkezett be és a vállalkozások kérései alapján tettek javaslatot a programot felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium felé, amely egyetértéssel jóváhagyta ezeket. Krisán László úgy látja, hogy a hozzájuk forduló sokezres vállalkozói kör egy része megoldásként éli meg a kedvezményes hiteleket, másik része óriási lehetőséget lát a Program új konstrukcióiban és a „muszáj felvennem ezt a hitelt” hozzáállást tapasztalja; a harmadik kör pedig azt mondja, hogy már készülve a válság utáni időszakra beruházni, fejleszteni szeretnének, így élni akarnak ezekkel a lehetőségekkel.
2020. június 10. 17:22 | Weinhardt Attila
Már az egyharmada eltelt annak az időnek, amit a német alkotmánybíróság a példátlan döntésében megszabott, hogy magyarázatra kényszerítse az Európai Központi Bankot annak pénznyomtatási programjáról. Most nagyon úgy tűnik: a két szálon futó történet trükkös húzásai elvezetnek odáig, hogy kielégítik a német bíróság igényét, amely végül elfogadja majd a programra felhozott érveket és így nem tiltja el a vásárlásokban való részvételtől a német jegybankot. Arra az esetre is készül egy vészforgatókönyvvel az EKB, ha mégis eltiltanák a német jegybankot, igaz abban az esetben rendkívül súlyos következményekkel kellene számolni és maga az eurózóna fennmaradása is kérdésessé válhat. Sőt, mindettől függetlenül egy újabb támadás is készül az EKB ellen, éppen a koronavírus-válságban elindított új eszközvásárlási programja miatt.
2020. június 06. 12:15 | Weinhardt Attila
A péntek délutáni kereskedésben többhavi csúcsra erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben, így megnéztük azt, hogy mit mutatnak a grafikonok, azaz van-e még tere a további forinterősödésnek a technikai elemzés alapján.
2020. június 04. 15:26 | Weinhardt Attila
Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan nagyfokú költségvetési költekezésbe kezdjen a Merkel-kormány, mint amit a szerda éjjeli újabb, váratlanul nagy bejelentés is tükröz, igaz néhány hónapja még az is elképzelhetetlen volt, hogy egy vírus ekkora globális válságot okozzon. Mindenesetre kifejezetten fontos fejlemény, hogy Európa legnagyobb gazdasága, amelyet 2013-tól egy alkotmányos szabály is a folyamatosan pozitív költségvetési egyenlegre sarkallt, most „saját jogon” a GDP-je legalább 6%-át kitevő költekezést hajt végre. Ez, illetve az uniós helyreállítási alaphoz tett német-francia javaslat tényleg markáns fordulatot jelez a berlini vezetésben a költségvetési költekezés szükségességével kapcsolatban. A fordulat azon a felismerésen alapul, hogy most tényleg a zsebbe kell nyúlni a még nagyobb bajok megelőzése érdekében. Ez a magatartás viszont nemcsak Németország, hanem az egész kontinens gazdasági kilátásait is javítja és például a német autógyártóknak adott többlet támogatással áttételesen a magyar járműszektorra is kihat.
2020. május 29. 12:13 | Weinhardt Attila
Legfeljebb 30 éves futamidejű kötvények közös kibocsátásával finanszírozná az Európai Unió a szerdán bejelentett, a koronavírus-válság hatásait enyhítő 750 milliárd eurós helyreállítási alapot – ezt Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióinterjúban, de közben azt is bejelentette, hogy többek között a Soros György által javasolt, az EU által most már világosan elvetetett, lejárat nélküli kötvényről kérdezik meg az emberek véleményét a most induló újabb nemzeti konzultációban.
2020. május 27. 18:59 | Weinhardt Attila
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
2020. május 27. 17:37 | Weinhardt Attila
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
2020. május 25. 11:09 | Weinhardt Attila
A következő 10 évi globális gazdasági növekedés 2,4%-ra lassulhat az előző évtized 3,2%-os átlagos üteméről, ami 6 főbb okkal magyarázható és ebből az első 4 a koronavírus válságra adott válaszokkal függ össze – állapítják meg átfogó elemzésükben a Fitch Solutions szakértői. Ez az eddigieknél jóval lassabb trendnövekedés sok országot komoly politikai és társadalmi kihívások elé fog állítani, így tehát a koronavírus-válsággal induló évtized sok feszültséggel terhelt lesz.
2020. május 21. 17:36 | Weinhardt Attila
Több termelési mutató szerint a kínai gazdaság a V-alakú beszakadás, majd visszapattanás mintáját követi, ez pedig biztatóan hangzik a világ többi részének, amelyek még csak mostanában kezdtek újranyitni a koronavírus miatti lezárásokból. Számos egyéb mutató, például a lakossági fogyasztás, belföldi turizmus adatai viszont azt jelzik: egyáltalán nem állt még vissza a normális (?) kerékvágásba az élet Kínában sem, így ez inkább a lassú kilábalás felé mutat. Mivel Európában és Amerikában teljes országok, országrészek voltak csaknem két hónapig szigorú lezárás alatt, míg Kínában inkább tartományonként igyekeztek kezelni a helyzetet, mindez a kínainál súlyosabb és egyúttal elhúzódóbb válság felé mutat például az EU-ban.
2020. május 19. 16:13 | Weinhardt Attila
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
2020. május 14. 16:56 | Weinhardt Attila
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
2020. május 11. 10:50 | Weinhardt Attila
Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.
2020. május 10. 13:00 | Weinhardt Attila
Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.
2020. május 08. 11:50 | Weinhardt Attila
Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.
2020. május 05. 20:55 | Weinhardt Attila
Picit talán tétovázva, de aztán hirtelen az Európában átlagosnak mondható szigorral lépett fel Magyarország a koronavírus terjedésének legelső szakaszában, míg a környékbeli országokban és a főbb európai gócpontokban inkább fokozatosan léptek a korlátozó intézkedések terén – derül ki az Oxford COVID-19 kormányzati válaszlépéseket követő adatbázis ábráiból. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a Magyarországon hetekig fenntartott kormányzati szigor a 100 pontos skálán 80 pontosnak felel meg, ami a régiós országokban alkalmazott szigornak megfelelő, miközben enyhébb az olasznál, de szigorúbb az amerikainál. Utóbbi ország ábrái nagyon rosszat vetítenek előre, hiszen éppen akkor lazítanak, amikor az esetszám mind a halálozásban, mind az igazolt fertőzöttek számában még meredeken emelkedik.
2020. május 02. 16:00 | Weinhardt Attila
Nagyon sokan kérdezik tőlem a koronavírus-válság miatt, hogy mikor tér már végre vissza az élet a megszokott, normális (?) kerékvágásba, és a kijárási korlátozások, szociális távolságtartás mikor ér már véget. A válaszom február vége óta egyre nagyobb bizonyossággal mindig ugyanaz: sokkal hosszabb idő után, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Könnyen lehet ez egy-másfél év is, aminek a végén egészen máshova juthatunk, mint ahonnan elindultunk a válság kezdetén.
2020. április 24. 13:05 | Weinhardt Attila
Érdemi költségvetési költekezés nélkül, forrásátcsoportosítással igyekszik támogatni a gazdaságot a kormány a vírusválság közepette, hogy a deficit ne szálljon el, miközben a forint esése miatt bő 1000 milliárd forinttal több EU-pályázatot hirdethet meg és valójában ez adja most a gazdaságélénkítés gerincét – rajzolódik ki egy Költségvetési Tanácsnak küldött pénzügyminisztériumi levélből és egy friss kormányhatározatból.
2020. április 20. 17:26 | Weinhardt Attila
Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.
2020. március 31. 15:43 | Weinhardt Attila
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.
A 2025-ös japán választások rendkívüli feszültség közepette zajlottak: az inflációs bizonytalanság, a gyenge jen és az emelkedő állampapírhozamok megrendítették a lakosság és a befekte
2025. szeptember 15-től a NAV tovább szigorítja az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. A változások célja világos: a NAV még nagyobb hangsúlyt fektet az adatminőségre.
Imádom az adatvizualizációkat - egy-egy jól eltalált infografikával több hasznos tudást lehet átadni, mint több tízezer karakternyi szöveggel. Ilyen az e heti grafikonunk is: egész... The post
A közösségi média ma már megkerülhetetlen eszköz a vállalkozások számára, de ez nem jelenti azt, hogy minden felületen jelen kell lenniük. Egy jól megválasztott platform, illetve emellé tud
Egészen elképesztő tendenciák alakulnak költségvetési politika területén az egész világon, de különösen az Egyesült Államokban, aminek igen súlyos hosszú-, vagy akár már középtávú k
Az osztalékfizető részvények olyan vállalatok, amelyek kamat formájában passzív jövedelmet generálnak, ezért a befektetők előszeretettel vásárolnak ilyen papírokat. Sokan azonban elfelejtik
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
