Meglepő kulisszatitkok derültek ki: így kerül a magyar hús a zsidó és muszlim vevőkhöz

Kóser és halal – két szó, amit sokan hallottak már, de kevesen tudják, hogy pontosan mit is takarnak. Kulturális hagyományokat? Vallási előírásokat? Szigorú minőségbiztosítási rendszereket? És mi köze ezeknek egyáltalán a magyar agráriumhoz és milyen üzleti lehetőségeket rejthetnek a hazai élelmiszerpiaci szereplőknek? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában, ahol vendégünk Homonnai László, a Silver-Goose Kft. ügyvezetője és Csala Károly, a Gallicoop Zrt. élelmiszergyártási vezérigazgató-helyettese.

Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén

Az élelmiszerek árát jelentősen befolyásolja az, hogy az adott termék hány szereplőn megy keresztül, mire a termőföldtől ténylegesen eljut a fogyasztóig. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy ha sikerülne lerövidíteni a meglévő ellátási láncokat, azzal egyrészt csökkenhetne az élelmiszerek ára, másrészt pedig a termelés ökológiai lábnyoma is alacsonyabb lehetne. De vajon mennyire működik ez az elképzelés a gyakorlatban? Erről beszélgettünk az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamással, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökével.

Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét

Az intenzív mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakította a tájat. A nagyüzemi monokultúrás gazdálkodás és a folyamatos műtrágya- és növényvédőszer-használat ökológiai krízist hozott magával, melynek része az is, hogy a madarak 60 százaléka eltűnt a nyugat-európai mezőgazdasági területekről. Hogy hogy jutottunk idáig és lehet-e még valódi változást elérni, arról kérdeztük az Alapvetés podcast mai vendégét, Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét.

Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?

Napjaink egyik leginkább átpolitizált ügye Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar agráriumban is jócskán vannak félelmek. A magyar kormány élesen ellenzi Ukrajna csatlakozását, melynek szintén az az egyik fő érve, hogy ez a lépés a magyar gazdákra és a magyar agrártermékek piacára is kedvezőtlen hatást gyakorolna. Erről a témáról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Szabó Dániellel, a Portfolio uniós ügyekért felelős elemzőjével.

A nyugat-nílusi láz csak a kezdet, újabb egzotikus betegségek jöhetnek

A szúnyoggyérítés kérdése évről évre megosztja a közvéleményt. Miközben a szakemberek egyre több fórumon figyelmeztetnek az ilyenkor alkalmazott vegyszerek súlyos hatásaira, egy bizonyos réteg alig várja a vegyszeres irtást, csak hogy minél előbb megszabaduljon a zavaró rovaroktól. Emellett akad egy másik aggasztó trend is: jó ideje tanyát vert ugyanis Magyarországon három olyan inváziós csípőszúnyog, amelyek emberre és állatra egyaránt veszélyes kórokozók potenciális terjesztői lehetnek, és ha a véletlenek szerencsétlen összjátéka is úgy akarja, nekik köszönhetően hazánkban is elterjedhet néhány egzotikus betegség. A hazai szúnyoghelyzet aktuális trendjeiről kérdeztük az Agrárszektor Alapvetés podcastjának vendégét, Garamszegi László Zsoltot, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját.

Vége a megszokásoknak, sürgősen változtatniuk kell az állattartóknak is

Miután az elmúlt két év viszonylag kedvezően alakult a sertéstartók számára, 2025 első fele már inkább a negatív hírektől volt hangos – elég csak a ragadós száj- és körömfájás felbukkanására gondolni. Az Alapvetés podcast mai adásának vendége Kovács Herman, a NAGISZ Csoport vezérigazgatója, Magyarország egyik legmeghatározóbb állattartó cégcsoportjának vezetője volt, akivel a szektor jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól beszélgettünk.

Sorozatos mélyütések az agráriumban – Mikor jöhet a várva várt fordulat?

Az elmúlt időszakban a vállalati hitelezés megtorpanni látszott, és nem volt ez másként a mezőgazdaságban sem. A piaci kilengések és a hatékony termelést akadályozó események után azonban várhatóak jó hírek is, különösen az állattartó telepek megújítását és az élelmiszeripari fejlesztéseket célzó pályázatok révén, ami némileg felpörgetheti az agrofood szektor finanszírozását is. Hogy a sorozatos mélyütések után hogyan gondolkodnak a termelők és mikor jöhet el a várva várt fordulat, arról beszélt az Alapvetés podcast műsorában Szabó István, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatója.

Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve

A szántóföldi növénytermesztés sokáig a mezőgazdaság stabil, kiegyensúlyozottan működő pillérének számított, 2022-ben viszont mintha új időszámítás kezdődött volna. Az akkor tapasztalt történelmi aszály óta rendre szélsőséges időjárási események, hőhullámok és tavaszi fagyok, rég nem látott növénybetegségek és váratlan piaci kilengések írják át évről évre a gazdák forgatókönyvét – mintha minden szezon egy új próbatétel lenne, ahol a túlélés már önmagában is teljesítmény. Hogy mire számíthatunk idén és mekkora mozgástere maradt még a termelőknek ebben a kiszámíthatatlan környezetben, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast új adásában Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével.

Kevésbé ismert ez a fűtési rendszer, pedig pillanatok alatt megtérül a befektetés

Amikor megújuló energiáról esik szó, a legtöbben tetőkre szerelt napelemekre vagy szélturbinákra gondolnak, pedig léteznek más rendszerek is, amelyek helyi alapanyagokra építve kínálnak hatékony és fenntartható megoldást. Ilyen a biomassza-alapú fűtés is, amelynek komoly potenciálja van a mezőgazdasági üzemekben is, a kiépítéséhez szükséges befektetés ráadásul igen gyorsan megtérülhet. Erről a témáról beszélt az Alapvetés podcast új műsorában Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója.

Aggasztó az ázsiai lódarázs gyors terjedése, bárhol felbukkanhat a veszélyes rovar

Az agresszív és emberre is veszélyes ázsiai lódarázs első magyarországi megjelenésének híre nem véletlenül járta be futótűzként a hazai sajtót. Bár ez az invazív faj 2004-ben mindössze néhány szállítmányozással behurcolt anyával indult el európai hódító útjára, mára olyan mértékben elszaporodott, hogy egyes francia városokban a méhészkedést szinte teljesen ellehetetlenítette. Az Alapvetés podcast eheti vendége Kolics Balázs, a MATE Genetika és Biotechnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki aktív résztvevője volt az első magyarországi fészek megtalálásának, így első kézből mesélt arról, miért számít ez a felfedezés mérföldkőnek – és egyben komoly figyelmeztetésnek is.