• Megjelenítés

Bethlendi András

tanszékvezető, egyetemi docense , BME GTK

A szerző a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense.
Cikkeinek a száma: 6
Az El Niño globális hatásaitól a hazai öntözetlen földekig

2026. augusztus 29. 14:00 | Bethlendi András

Az El Niño globális hatásaitól a hazai öntözetlen földekig

Az idei nyár szélsőséges időjárása rávilágított, hogy a klimatikus sokkok nem mindenkit egyformán sújtanak: míg az öntözött gazdaságok kiemelkedő hozamokat értek el, az öntözetlen alföldi területeken súlyos terméskiesés következett be. Nemrég megjelent tanulmányunk szerint az El Niño-jelenség nem pusztán időjárási kockázat, hanem a meglévő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek felerősítője, amely a szegényebb, tőkeszegényebb szereplőket aránytalanul sújtja. A hatékony védekezés kulcsa az előrejelzésen alapuló, célzott korai beavatkozás, amely a leginkább kitett gazdaságokat és területeket még a katasztrófa bekövetkezte előtt támogatja.

Mindenki egyenlő, de a német tőzsde egy kicsit egyenlőbb?

2026. június 19. 07:00 | Bethlendi András

Mindenki egyenlő, de a német tőzsde egy kicsit egyenlőbb?

Miközben az Európai Unió a versenyképességi lemaradás csökkentése érdekében új lendületet adna a pénzügyi integrációnak, Németország egyre több kulcskérdésben húzza be a féket. A Deutsche Börse számára kiharcolt kivétel, a bankunióval kapcsolatos fenntartások és a határon átnyúló banki konszolidációval szembeni ellenállás azt jelzi: Berlin támogatja az egységes pénzügyi piacot, de csak addig, amíg az nem veszélyezteti saját pozícióit.

Devizaeladósodás: Újratöltve

2026. április 18. 08:00 | Bethlendi András

Devizaeladósodás: Újratöltve

A magyar állam növekvő mértékben fordul devizaforrásokhoz finanszírozási igényei fedezésére. Bár a devizahitelek rövid távon kedvezőbbnek tűnhetnek, a múlt tapasztalatai azt mutatják: az árfolyamgyengülés hosszabb távon rendre felülírja ezt az előnyt. A 2010-es években sikeresen visszaszorított devizaadósság ismét emelkedő pályára állt, ami növeli az ország sérülékenységét. A jelenség nem stratégiai választás, hanem a hazai gazdaságpolitika következménye.

Az adóinga túloldalán, avagy üres zsebből nehéz takarékoskodni

2026. február 02. 19:00 | Bethlendi András

Az adóinga túloldalán, avagy üres zsebből nehéz takarékoskodni

Míg a 2010 előtti adópolitika a gazdasági aktivitást fojtotta meg, az adókerülést erősítette, addig a jelenlegi rendszer az ingát a másik irányába lengette ki: a tőke és a felső rétegek relatíve alacsony adóztatása mellett a fogyasztást terhelő elvonások mára a társadalmi olló kinyílásához és a belső kereslet tartós gyengüléséhez vezetett. Friss elemzésünkben rávilágítunk, hogyan vált a magyar adóstruktúra degresszívvé.  A legalsóbb jövedelmi rétegek fizetik meg arányaiban a legmagasabb adót a „fogyasztásalapú” kormányzati stratégiáért, mivel pénzügyi megtakarítása és vállalkozói jövedelme érdemben csak a legfelső jövedelmi csoportoknak van. Így gyakorlatilag változatlan mondás: fizessenek inkább a szegényebbek. Ez nem csupán elméleti vita: a tőke és a munka adóztatása közötti felborult egyensúly immár a hosszú távú gazdasági növekedést is gyengíti.

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

2026. január 18. 10:30 | Bethlendi András

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

Az iparpolitika égető kérdése: mi a fontosabb, a növekedés vagy a stabilitás?

2025. január 24. 18:00 | Bethlendi András

Az iparpolitika égető kérdése: mi a fontosabb, a növekedés vagy a stabilitás?

Az utóbbi években az iparpolitika visszakerült a fejlett országok gazdaságpolitikai eszközrendszerébe, illetve a főáramú közgazdasági gondolkodásba. Írásomban az iparpolitikát portfólióelméleti megközelítésben vizsgálom: azt, hogy hogyan változik a magyar gazdaság növekedési és stabilitási kilátása, ha egy ágazat súlyát növeljük a rendszerben. Az elemzés segíthet annak megválaszolásában, hogy mely ágazatok további térnyerésével tudna leginkább növekedési többlethez jutni az ország a kockázatok gyakorlatilag változatlan szintje mellett. Véleményem szerint ez a módszertan jól ki tudja egészíteni a hagyományos makroökonómiai modelleket.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility