Braun Erik

Braun Erik

PTE KTK, közgazdász

Braun Erik közgazdasági elemző, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója, valamint az intézmény keretei között működő EconNet kutatócsoport munkatársa. Kutatási területei: a gazdasági szerkezet vizsgálata hálózatelemzési módszerekkel, az ágazati szintű hazai és globális értékláncokon keresztül, valamint a tudományos együttműködési hálózatok elemzése és azok szerepének feltárása az innovációs folyamatokban.
Cikkeinek a száma: 39
Extrém hőség, aggasztó vízhiány - Tényleg pazarolja Magyarország a vizet?

2026. augusztus 05. 17:00 | Braun Erik

Extrém hőség, aggasztó vízhiány - Tényleg pazarolja Magyarország a vizet?

Az elmúlt évek aszályai, a csökkenő vízhozamok és a klímaváltozás hatásai egyre gyakrabban irányítják a figyelmet a vízre mint stratégiai erőforrásra. A közbeszédben a hangsúly jellemzően azon van, hogy elegendő víz áll-e rendelkezésre a gazdaság és a társadalom számára, miközben jóval kevesebb szó esik arról, hogy mire használjuk fel ezt az erőforrást és mekkora gazdasági teljesítmény kapcsolódik hozzá. Ha a víz a jövőben egyre szűkösebbé és értékesebbé válik, akkor nemcsak a felhasznált mennyiség lesz fontos, hanem az is, hogy egységnyi vízből mennyi értéket tudunk előállítani. A kérdés így már nem egyszerűen a vízről szól, hanem a termelékenységről is.

Rengeteg pénzt kapott Magyarország az EU-tól - Semmire sem mentünk a milliárdokkal?

2026. július 08. 13:00 | Braun Erik

Rengeteg pénzt kapott Magyarország az EU-tól - Semmire sem mentünk a milliárdokkal?

Az Európai Unió egyik legfontosabb célja a tagállamok és régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. Magyarország az elmúlt húsz évben jelentős kohéziós forrásokhoz jutott, miközben számos infrastrukturális fejlesztés, ipari beruházás és gazdaságélénkítő program valósult meg a lemaradó térségek felzárkóztatása érdekében. Ennek ellenére a magyar régiók többsége az uniós rangsorban nem tudott érdemben előrelépni. A kérdés ezért ma már nem az, hogy szükség van-e fejlesztési forrásokra, hanem az, hogy valóban azokat a beruházásokat támogatjuk-e, amelyek hosszú távon képesek javítani a térségek termelékenységét, alkalmazkodóképességét és versenyképességét.

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

2026. június 18. 06:01 | Braun Erik

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Az új kormány megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságpolitika irányai érdemben megváltozzanak, ami kulcskérdés a hosszú távú növekedés szempontjából. Az egyik legfontosabb dilemma az állam gazdasági szerepvállalásának mértéke. Az elmúlt években azonban egyre inkább az a gyakorlat erősödött meg, hogy ha baj van, az állam beavatkozik és megmenti a szereplőket. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra, hanem az, hogy mikor lépi át azt a pontot, ahol a segítség már nem stabilizál, hanem torzítja a gazdaság működését.

Braun Erik: Kiút a magyar növekedési csapdából

2026. április 18. 19:00 | Braun Erik

Braun Erik: Kiút a magyar növekedési csapdából

A magyar gazdaság évek óta tartós növekedési problémákkal küzd. Mivel ez az állapot nem új keletű, egyre nehezebb kizárólag aktuális külső sokkokkal vagy átmeneti hatásokkal magyarázni a gyengébb teljesítményt. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a magyar pályát régiós és szomszédos gazdaságokkal vetjük össze, amelyek hasonló külső környezetben mégis kedvezőbb növekedési dinamikát tudtak felmutatni. Mindez arra utal, hogy a magyar fejlődési modell szerkezeti korlátairól van szó. A választások eredményeinek tekintetében különösen adódik a kérdés, hogy milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaság kikerüljön a növekedési csapdából és ismét tartós felzárkózási pályára álljon.

Kirobbant a világválság - Kit sodor el az új energiakrízis?

2026. március 24. 10:30 | Braun Erik, Gyimesi András

Kirobbant a világválság - Kit sodor el az új energiakrízis?

A globális energiapiac az elmúlt hetekben olyan sokkhatást élt át, amely már a világgazdaság stabilitását is veszélyezteti: a Hormuzi-szoros lezárása miatt a tankerforgalom akadozik, az energiaszállításhoz kapcsolódó infrastruktúrát támadások érik, és a gyorsan éleződő geopolitikai feszültség tovább növeli a bizonytalanságot. De vajon mely országok függnek a leginkább a közel-keleti térségből érkező energiaforrásoktól?

Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

2026. február 25. 10:00 | Braun Erik

Sosem volt ekkora bajban Európa - Mi lehet a megoldás?

Az európai gazdaság soha nem látott kihívásokkal néz szembe: gyengülő versenyképesség, szerkezeti lemaradás, egyre költségesebb energia és sorozatos geopolitikai konfliktusok formálják át a kontinens pozícióját a globális gazdaságban. Miközben az európai ipar évtizedeken át a technológiai élvonalhoz tartozott, mára Kína és az Egyesült Államok olyan területeken is előnybe került, ahol korábban Európa diktálta a tempót. A kérdés adott: hogyan fordíthatók vissza ezek a folyamatok, és milyen iparpolitika képes új pályára állítani az európai gazdaságot?

Megtorpant a magyar gazdaság, eloszlatunk egy hatalmas tévhitet

2026. január 16. 16:58 | Braun Erik

Megtorpant a magyar gazdaság, eloszlatunk egy hatalmas tévhitet

Az utóbbi években a magyar gazdaság növekedése megtorpant, melynek egyik legfőbb okaként a külpiaci helyzet romlását, különösen a német gazdaság versenyképességi problémáit jelölik meg. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy egyrészt milyen folyamatok és gazdaságpolitikai döntések vezettek az erős német függőség kialakulásához, másrészt pedig a régiós országok esetében is megfigyelhető-e ez a probléma, vagy egyedi, magyar specifikus tényezőről van szó. Ebben a cikkben erre a két aspektusra fókuszálva mutatom be ezt a problémakört.

Figyelmeztetés érkezett Magyarországról, pillanatok alatt történnek drámai változások

2025. november 16. 10:30 | Braun Erik

Figyelmeztetés érkezett Magyarországról, pillanatok alatt történnek drámai változások

Az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe kerülő globális értékláncok miatt a hagyományos exportstatisztikák már nem tükrözik pontosan a gazdaságok versenyképességét és külkereskedelmi teljesítményét. A külföldön értékesített termékek előállításához ugyanis gyakran jelentős mennyiségű importált nyersanyag és alkatrész szükséges, így az export egy része valójában nem hazai hozzáadott értéket képvisel. De vajon hogyan alakult az exportált hozzáadott érték mértéke Magyarországon? Milyen tényezők állnak a megfigyelhető drámai változások háttérben?

Tényleg ömlik az orosz olaj Európába? Csak épp átcímkézve?

2025. október 16. 13:00 | Braun Erik

Tényleg ömlik az orosz olaj Európába? Csak épp átcímkézve?

Az Egyesült Államok és az EU egyre nagyobb nyomást gyakorol Magyarországra és Szlovákiára az orosz kőolajimport leállítására, amivel még nehezebbé kívánják tenni a háború finanszírozását Oroszország számára. Ezzel szemben gyakran hallani olyan érveket is, hogy valójában az EU más tagállamai is felhasználnak Oroszországból származó kőolajszármazékokat, csak nem közvetlen módon vásárolják azokat, hanem közvetítőkön keresztül. Ezáltal olyan kéréssel állnak elő – szól ez az érvelés –, amelyet valójában ők maguk sem tartanak be. De mit mondanak erről az adatok? Tényleg Indián, Kínán vagy Törökországon keresztül, feldolgozott formában szerzi be Európa az orosz kőolajat?

Sokkok rázzák meg a világot, így lehet ütésállóbb Magyarország

2025. augusztus 25. 10:30 | Braun Erik

Sokkok rázzák meg a világot, így lehet ütésállóbb Magyarország

Az előző írásomban amellett érveltem, hogy a külkereskedelmi kapcsolatok szerepe nem tört meg a 2009-es világgazdasági válságot követően és a jövőben is tovább nőhet a szerepük. Amíg a termékek kereskedelmében megfigyelhetők a deglobalizációs folyamatok, addig a szolgáltatások esetében egyáltalán nem. Úgy tűnik tehát, hogy a globális versenyben a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások fogják átvenni a vezető szerepet. A kérdés az, hogy mely országok erősek és hogyan teljesít Magyarország ezen a téren.

Összeomlott az eddig ismert világunk? Csak lassan a testtel!

2025. augusztus 14. 14:30 | Braun Erik

Összeomlott az eddig ismert világunk? Csak lassan a testtel!

Az utóbbi évek eseményei és válságai nyomán általánosságban kialakult az a nézet, miszerint a globalizációs folyamatok megtorpantak. A külső sérülékenység csökkentése miatt a gazdaságpolitika is nagyobb hangsúlyt fektet a hazai termelés felfuttatására, valamint a gyártási kapacitások visszahozatalára. Hogyan alakult az országok közötti külkereskedelem szerkezete? Tényleg kijelenthető, hogy véget ért a globalizáció ezen a téren?

Mennyire jó Magyarországnak a BYD európai központjának létrehozása?

2025. május 16. 15:00 | Braun Erik

Mennyire jó Magyarországnak a BYD európai központjának létrehozása?

A tegnapi nap fontos bejelentése volt, hogy a BYD kínai autógyártó a szegedi épülő gyár mellett újabb beruházást tervez Magyarországon, méghozzá a vállalat európai központját hozná létre hazánkban. Ez a bejelentés pozitív fejleményként értékelhető, azonban a magyar gazdasággal és a külföldi tőkebefektetésekkel kapcsolatban megfogalmazott problémák egy része továbbra is fennmarad.

Magyarország inkább a szövetségeseitől vagy az ellenségeitől függ?

2025. május 08. 16:50 | Braun Erik

Magyarország inkább a szövetségeseitől vagy az ellenségeitől függ?

Az utóbbi évtizedekben az volt jellemző, hogy a vállalatok a hatékonyságot, a termelési költség csökkentését tartották szem előtt és ezek mentén szervezték ki a termelés bizonyos lépéseit távoli országokba. Az orosz-ukrán háború kitörése óta azonban egyre több geopolitikai eseménynek lehetünk szemtanúi, amelyek drasztikusan átalakítják a globális értékláncok szerkezetét és az országok külkereskedelmével kapcsolatos politikáját. Az tapasztalható, hogy a világ egyre jobban megosztottá válik a globalizáció pedig lelassul. A kérdés az, hogy egy ilyen környezetben Magyarország, az európai gazdaság szerves részeként mennyire tud semleges maradni a külkereskedelmi kapcsolatait tekintve.

A válságok korába lépett a világ - Mely országoktól függ Magyarország gazdasága?

2025. május 07. 15:00 | Braun Erik

A válságok korába lépett a világ - Mely országoktól függ Magyarország gazdasága?

Az elmúlt években folyamatos zavarok érik a világgazdaságot, amelyek Magyarországot sem hagyják érintetlenül. A gazdaság működésének stabil fenntartásához éppen emiatt szükség van annak felmérésére, hogy a külföldön történő értékesítések (export) és a külföldről történő beszerzések (import) esetében mekkora kockázattal rendelkezik a gazdaság, főként egy olyan országban, ahol a külkereskedelem meghatározó tényező.

Trump húzása súlyos figyelmeztetés lehet - Tényleg egyre nagyobb bajban van az Egyesült Államok?

2025. március 03. 15:00 | Braun Erik

Trump húzása súlyos figyelmeztetés lehet - Tényleg egyre nagyobb bajban van az Egyesült Államok?

Donald Trump újraválasztása ismét felerősítette azt a nézőpontot, miszerint a rekordmagas külkereskedelmi deficitet csökkentenie kell az Amerikai Egyesült Államoknak, és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy más gazdaságok „kihasználják” az országot.  Ennek hatására Kína mellett Kanada, Mexikó és az Európai Unió vonatkozásában is a vámok megemelését lengette be. Ez egyben azt is sugallja, hogy a világ legnagyobb és egyik leginnovatívabb gazdasága egyre kevésbé versenyképes a globális piacon. De vajon mi állhat a növekvő külkereskedelmi deficit mögött? És tényleg veszít versenyképességéből az USA?

Kimutatták, amit sejtettünk: alig van kapcsolat a külföldi, illetve magyar tulajdonú hazai cégek között

2025. február 02. 15:00 | Braun Erik

Kimutatták, amit sejtettünk: alig van kapcsolat a külföldi, illetve magyar tulajdonú hazai cégek között

Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó szereppel bírnak a külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek általában fejlettebb és hatékonyabb technológiával végzik a termelést, mint a hazai cégek. Ezen termelékenységbeli különbség miatt jellemezhető a magyar gazdaság a duális kifejezéssel. Egy friss, tudományos folyóiratban megjelent – kollégáim által írt – tanulmány szerint ez a dualitás megmutatkozik abban is, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között gyengék a beszállítói és értékesítési kapcsolatok. A magyar gazdaság szerkezetével szemben régóta megfogalmazott kritika, hogy a magyar tulajdonú vállalatok csak alacsony mértékben képesek a külföldi multinacionális cégek beszállítóivá válni. Korábban azonban nem álltak rendelkezésre, átfogó, a teljes gazdaságot magába foglaló adatok, amelyek alapján számszerűsíteni lehet ezen kapcsolatok erősségét.

Mennyire ellenálló Magyarország gazdasági szerkezete?

2025. január 08. 10:30 | Braun Erik

Mennyire ellenálló Magyarország gazdasági szerkezete?

A 2020-as évek gazdasági helyzetét sokszor illetik a polikrízis jelzővel. Ez arra utal, hogy folyamatosan olyan események történnek szerte a világban, amelyek gazdasági válságokat okoznak. A negatív hatások országok közötti terjedésének egyik legfőbb okaként említik a túlzott mértékű globalizációt és a gazdaságok kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli függőségeit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azt jártuk körül, hogy mely gazdasági szerkezet a legellenállóbb a sokkokkal szemben és miként befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás mértéke ezt az ellenállóképességet.

Az elektromos autók állami támogatása - Feneketlen kútba dobott pénz az egész?!

2024. december 07. 15:05 | Braun Erik

Az elektromos autók állami támogatása - Feneketlen kútba dobott pénz az egész?!

A belső égésű motorokkal ellátott járművekhez képest az elektromos hajtásláncú modellek még mindig drágábbak, az ár pedig korlátozó tényezőként hat a zöldebb technológia térnyerésében. Az autóipar zöldítése kapcsán gyakran olvasni olyan javaslatokról (például itt), amelyek az elektromos autók elterjedését állami támogatásokkal segítenék, enyhítve ezáltal a hagyományos és az elektromos modellek közötti árkülönbséget. Ilyen állami támogatásokra Európában és Magyarországon is volt példa az utóbbi években, azonban ahogy azt a következő cikkben is bemutatom, az elektromos autók állami támogatása számos más problémát generál, amelyek tükrében kérdésessé válik, hogy valóban megéri-e hasonló támogatásokat nyújtani.

  • 1
  • 2
Részletes keresés