2021. március 17. 16:23 | Csiki Gergely
Soha ennyi beteg nem volt még a magyar kórházakban a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben, mint most, azonban nem is ez a legijesztőbb a harmadik járványhullámban. A kórházi terhelés és a súlyos esetek számának növekedési üteme rendkívüli. Ebben a helyzetben mindenki azt találgatja, hogy meddig bírja a rendszer ezt a terhelést, és mikor jön el a túlcsordulás.
2021. március 16. 06:30 | Csiki Gergely
Bár a március 8-án bevezetett korlátozó intézkedések március 22-ig vannak érvényben, a kormány előzetesen azt ígérte: már március 17-én dönt azok jövőjéről. Megnéztük, milyen járványügyi helyzetben kell döntenie a kormánynak és mik a kilátások.
2021. március 16. 06:10 | Csiki Gergely
Miközben a koronavírus-járvány elleni védekezés során a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják a modellező csoport magyarok mozgássűrűségét mutató adatait, a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt rangos elismerésben részesült. Vasárnap ugyanis megjelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével. A jelentős szakmai siker kapcsán megkerestük a tanulmány két szerzőjét, Szócska Miklóst, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánját és Martin McKee professzort, akik kérdéseinkre válaszolva mutatják be az ügy jelentőségét. Ennek lényege (ezt dolgozza fel a most megjelent publikáció is), hogy a kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval közösen dolgozta ki a lakosság mozgását, települési szinten monitorozó módszertant, amely pontos eszközt ad a kormány kezébe, amikor értékelni akarja, hogy az egyes korlátozó intézkedések milyen hatást értek el. Fontos leszögezni, hogy az ezáltal megvalósuló rendszer teljesen alkalmatlan a személyazonosításra, ezt több fontos tényező beiktatása is biztosítja. A kutatócsoport és a döntéshozók így a közelébe sem kerülnek olyan adatnak, hogy például egy bizonyos előfizető vagy a családtagjai hogyan mozognak az országban. Szócska Miklóstól, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.
2021. március 13. 17:30 | Csiki Gergely
Már a koronavírus-járvány első hulláma előtt az egészségügy volt Magyarországon az a szektor, amelyet leginkább sújtott a munkaerőhiány. Erre jön rá a pandémia által okozott hullámok rendkívüli terhelése, a harmadik hullám korábban soha nem látott nyomást helyez a kórházakra. Az egészségügyi szakemberek kitartanak, ameddig csak kell, a rendszerben működő vészmegoldások pedig pont arra elegendőek, hogy elkerülhető legyen az egészségügy effektív összeomlása. A kórházi rendszer megállíthatatlannak tűnő telítődése viszont azt jelenti a gyakorlatban, hogy a teljesítőképesség felső határa amolyan mozgó célpont lett, ebből pedig az következik, hogy az ellátás minősége romlik, a bekerülők életesélyei egyre rosszabbak és az intenzíven már bent fekvők lehetőségei is romlanak. Lenne néhány lehetőség, amivel lehetne javítani a helyzeten, a rendszeren belül és kívül is.
2021. március 13. 06:24 | Turzó Ádám Pál, Csiki Gergely
Több szempontból is rendkívüli a magyar oltási kampány nemzetközi összehasonlításban: bizonyos mutatókban Magyarország egyenesen élen jár, mint a népességarányos átoltottság, miközben más mutatók a rendszer árnyoldalait mutatják be. A már beérkezett vakcinákat alacsony arányban használtuk fel, csakhogy a kínai és orosz vakcinák miatt mi sokkal több vakcinával rendelkezünk, és ezeket ráadásul egy hétig tart feloldani. Amikor viszont már beadhatnánk, a rendszer korlátaira is fény derül.
2021. március 10. 19:33 | Csiki Gergely
Az elmúlt napokban - összefüggésben a látványosan romló járványügyi és kórházi makroszámokkal - egyre több hír jut el a széles nyilvánossághoz az egyes állami egészségügyi intézményekből, ami azt jelzi, hogy gondok vannak a rendszerben. Tartalékot jelent viszont a rendszerben, hogy a korábbi hullámokkal ellentétben, most védettebbek az egészségügyi dolgozók, hiszen jelentős részük részesült koronavírus-oltásban. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak küldött válaszában úgy vélekedett ezzel kapcsolatban, hogy az átoltottság növeli az egészségügyi rendszer teherbíróképességét. Cikkünkben összegyűjtöttük az egyedi intézményekből származó, nem túl biztató fejleményeket, rámutatva arra, hogy a mostani helyzet valóban példátlan, és a korlátozó intézkedések szigorú betartására most mindennél nagyobb szükség van annak érdekében, hogy kevesebben betegedjenek meg, és a teljesítőképességük határán működő kórházak terhelése csökkenjen. Ha ugyanis ez tartósan, akár hetekig fennmaradna, annak súlyos következményei lennének, ami új helyzetet teremt a kormány számára is.
2021. március 10. 17:53 | Csiki Gergely
A Semmelweis Egyetemnél aziránt érdeklődtünk, hogy a harmadik hullám okozta nagyobb kórházi terhelés mit jelent most az intézményben. Merkely Béla válaszában egy lényeges szempontra világított rá.
2021. március 09. 06:10 | Ferkó Nikolett, Csiki Gergely
Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi azzal, hogy a kormány radikális mértékű támogatást nyújt a magyar vidék fejlesztésére, azonban még nem látható, hogy a jelenlegi intézményrendszer hogyan kezeli majd a beruházási forrásokat - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint előnyös lenne, hogy a döntéshozók megkérdezzék a bankok szakértőit arról, mit finanszíroznának szívesen. Az agrárfinanszírozási szakemberrel beszélgettünk Lengyelország példájáról, a magyar mezőgazdaság által megtermelt 700 milliárdos profit szerkezetéről, a vidékfejlesztési források várható hatásáról, az agrárképzés fontosságáról, valamint arról, hogy javaslata szerint a hazai mezőgazdaságnak még az agrárkockázati-tőkealap finanszírozás kidolgozásával lehetne sokat segíteni.
2021. március 08. 05:58 | Csiki Gergely
Március 8-ától, azaz mától élnek a pénteken kihirdetett újabb korlátozó intézkedések, amivel a kormány célja a járvány lassítása és a kórházi ellátórendszer túlcsordulásának megelőzése. Összefoglaljuk még egyszer, hogy a következő néhány hétben hogyan írják át életünket a szigorúbb védelmi szabályok, amelyek még az utolsó pillanatban is változtak. Egyúttal felvillantjuk, hogy egyáltalán mikor jöhet változás a döntésekben.
2021. március 07. 17:58 | Csiki Gergely
Ha egyelőre csak elméletben is, de szombattól látványosan bővültek a járvány elleni védekezés személyi és infrastrukturális lehetőségei Magyarországon: a kormány péntek éjszaka megjelent rendelete értelmében ugyanis az országos kórházi főigazgató innentől kezdve a koronavírusos betegek ellátásába bevonhatja nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatók szakszemélyzetét, hanem ingatlanjait és ingóságait is. Mindez arra utal, hogy a kormány az állami ellátórendszer soha nem látott terhelődésére készül a következő hetekben. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatban majd hogyan akarja bevonni a magánintézményeket a kormány, szükség lesz-e új Covid-részlegekre itt is. Ezért megkérdeztük a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosait, vezetőit, mondják el álláspontjukat a pénteken nyilvánosságra került szabályozásról és hogy miként tudnak becsatlakozni a Covid-betegek ellátásába, vagy akár az oltási programba, illetve általában a védekezés folyamatába. Már az is bizonyíték a rendkívüli helyzetre, hogy a magánszolgáltatók jelentős része hétvégén, egy napon belül, részletesen válaszolt kérdéseinkre. Ezekből kiderült: van olyan magánszolgáltató, amelyik már most is részt vesz az oltási programban. Válaszaikból az is kiolvasható, hogy a veszélyhelyzet idején természetes, hogy a magánszolgáltatók segítenek, egyúttal ugyanakkor a bevonásuk következményeire is felhívják a figyelmet (elhúzódó pénzügyi teljesítés). Több szolgáltató konkrét javaslatokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan tudják elképzelni a szerepüket az új felállásban.
2021. március 05. 19:47 | Csiki Gergely
Már az induláskor furcsa volt a hivatalos - ám soha nem publikált - oltási rend, amikor az a középpontba helyezte a háziorvosokat. Mert nemcsak az oltási és adminisztrációs feladatokat kellett ellátniuk, hanem többfajta logisztikai munkát is a nyakukba kaptak (érintettek továbbirányítása, vakcinák beszerzése), miközben előre látható volt, hogy előbb-utóbb eljön a tömeges oltások ideje. A kormány felismerte, hogy ennek a háziorvosokra építő megoldásnak a létező előnyei mellett (ismertség alapú vakcina beadás) komoly korlátai vannak és szerdán lépett: 74 ezer ember tömeges oltását tervezte be két napra, 101 kórházban 433 oltópontra, központi szervezéssel. Viszont az első korrekciós lépés nem sikerült, a hétvégi tömeges oltást el kellett halasztani, nyilvánvaló és elismert hiányosságai miatt. A korábbiaknál sokkal erőteljesebben tomboló harmadik járványhullám miatt minden nap számít a vakcinázottságban, azonban a vakcinaszállítmányok lassú érkezése miatt egyelőre ez a mostani elakadás várhatóan nem okoz súlyos gondokat, kérdés azonban, hogy a háttérrendszert sikerül-e ezalatt helyretenni.
2021. március 05. 15:11 | Csiki Gergely
Ennél aktuálisabb pillanatot nehezen lehetne elképzelni egy magánegészségügyi konferencia időpontjának. A szektorban elindult reformfolyamat, az egészségügyi szolgálati jogviszony élesedése, valamint a harmadik járványhullám folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a magánszektor szereplőit. Április 14-i online rendezvényünkön a szolgáltatók 2021-es évét leginkább meghatározó kérdéseket járjuk körül. Az eseményre itt lehet jelentkezni.
2021. március 01. 06:10 | Csiki Gergely
Az elmúlt napokra nyilvánvalóvá vált, amitől néhány héttel ezelőtt tartottunk: teljes erővel robbant be a harmadik járványhullám Magyarországon is. Ennek oka elsősorban a fertőzőképesebb brit vírusvariáns megjelenése és egyre erősebb terjedése. Kíváncsiak voltunk ezért, hogy ez a mutáció mennyire van jelen Magyarországon, hogyan alakult a terjedése időben, a hivatalos közlés szerint, mert magánlaborból már érkeztek aggasztó információk. A brit variáns által okozott harmadik hullám úgy tűnik, sajnos legyőzte a hazai járványkezelést, de ebből tanulhatna is Magyarország.
2021. február 28. 10:30 | Csiki Gergely
A tomboló harmadik járványhullámban újra bebizonyosodott: a kormánynak tanácsot adó járványügyi szakértői csapat modelle működik. Ők azok, akik naprakész adatokkal, előrejelzésekkel látják el a döntéshozókat, a döntés pedig már a politikusok kezében van. Cikkünkben bemutatjuk, kik ők és hogyan csinálják, hogy rendszeresen beigazolódnak jóslataik.
2021. február 26. 11:00 | Csiki Gergely
A Szent Imre Kórházban is növekszik a koronavírus-esetek száma és további növekedésre kell számítani, amire a kapacitások átszervezésével készül fel az intézmény - derül ki Bedros J. Róbert kórházfőigazgató Portfolio-nak adott interjújából. A főigazgató arról is beszélt, hogy jelenleg naponta 600-700 pácienst tudnak beoltani és ezt az oltási képességet meg tudják duplázni maximális kapacitásigény esetén. A kórházvezetőt az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében március elsején élesedő új munkaszerződésekről is kérdeztük, melynek kapcsán elmondta: nem számítanak nagy arányú távozásra, a kórház által biztosított feltételek vonzóak lesznek. A keresetek nem csökkennek, ezért nem is számolunk komolyabb kapacitás-kieséssel - húzta alá. Mindezeken túlmenően a Dél-budai Centrumkórház (DBC) miniszterelnöki megbízottja részletesen szólt a folyamatban lévő szuperkórház-projektről is. Ezek szerint csúszás nincs, a létesítmény-kivitelezés előkészítése már jövő tavasszal megkezdődhet.
2021. február 25. 13:00 | Csiki Gergely
A koronavírus-járvány egyik lényeges következménye egy sokkal inkább digitális és távoli ellátásra kész világ az egészségügyben is - vallja Catherine Estrampes, a GE Healthcare EMEA régiójáért felelős vezetője. A világ egyik legnagyobb multinacionális vállalatának régiós vezetője a Portfolio-nak adott interjújában ennek kapcsán elárulta, hogy a vállalat a digitális üzletága növekedésére számít, és ennek érdekében fókuszba helyezik a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vesz a magyarországi kutatócsapat. A szakembert arról is kérdeztük, hogy a vállalat hogyan viszonyul a koronavírus elleni védőoltásokhoz, amikor a dolgozóikról van szó, beszélgettünk a magyarországi befektetői környezetről, az ország digitális kapacitásáról, valamint a járvány utáni egészségügyi trendekről.
2021. február 16. 18:58 | Madár István, Csiki Gergely, Istenes Gergely
Óriási meglepetésre tavaly a negyedik negyedévben növekedni tudott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. Hiába volt tehát november közepétől egy újabb lezárás, korlátozási kör a koronavírus-járvány második hulláma miatt, ez a várakozásokkal ellentétben nem hozott gazdasági visszaesést, sőt, növekedett a hazai GDP. Erőteljesen folytatódott tehát a koronavírus-válságból való kilábalás Magyarországon, a magyar gazdaság válságállóbbnak bizonyult az eddig feltételezetteknél. A részletes adatokra még néhány hetet várnunk kell, azonban a következő videónkban Madár István, a Portfolio vezető elemzője bemutatja, mi lehet a vártnál sokkal jobb növekedési adatok hátterében, mire számíthatunk 2021-ben és melyek a legnagyobb kockázatok.
2021. február 08. 11:44 | Csiki Gergely
A nyugdíjasok most pénteken kapják kézhez a 13. havi nyugdíj első szeletét. Talán a legjobbkor jutnak hozzá a plusz jövedelemhez.
2021. február 08. 10:45 | Csiki Gergely
A koronavírus-járvány rámutatott arra: a gyógyszerfejlesztés és a makrogazdasági mutatók között egyértelmű az összefüggés - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Kókai-Nagy Ákos. Az Innnovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy vélekedett: a pandémia bebizonyította azt is, hogy az innováció érték, a gyógyszerinnováció pedig befektetés a jövőbe. Szerinte a vakcina egy év alatt történő kifejlesztése óriási teljesítmény az iparág részéről, és a kormányok már az új mutációk elleni készítményeket is ezektől a gyártóktól várják. Az AIPM elnöke egyúttal más fertőző betegségek társadalmi következményeire is felhívta a figyelmet, ezeket csak átmenetileg szorítja háttérbe a járvány. Mindezeken túl a beszélgetés során szóba került az állam szerepvállalása a gyógyszerpiacon, az innovatív terápiák hozzáférése, a klinikai vizsgálatok előnyei, a minisztériumok és az egyesület ezeken a területeken zajló együttműködése, valamint a különadók ügye. A szakember elárulta: 2020-ban 100 milliárd forintos nagyságrendű extra terhet viselt az iparág az ágazati adók következtében, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben nem az adómérséklés a szektor elsődleges szempontja.
2021. január 31. 17:00 | Csiki Gergely
Magyarország történetének valaha volt legnagyobb zöldmezős beruházása indulhat el az idei harmadik negyedévben a Fejér megyei Iváncsán azok után, hogy a dél-koreai SK Innovation bejelentette: a két komáromi gyárának építése után a harmadik Ázsián kívüli üzemének is Magyarországot választja helyszínként. Az elektromos autókhoz akkumulátort gyártó multi döntése hosszú távú elköteleződést jelez hazánk iránt, a harmadik gyár ugyanis 2028-ra érné el teljes kapacitását. Az üzem működése és jelentősége nemzetgazdasági szinten is látható lesz, de talán még ennél is fontosabb, hogy a dunaújvárosi térség hosszú szünet után újra egy nagy foglalkoztatóval bővül. A körzetből érkező kedvezőtlen hírek fényében ez akár életmentő is lehet.
Szeptember másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőz
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd
Az elmúlt években jelentősen javultak hazánk foglalkoztatottsági mutatói, ugyanakkor a munkaerőpiac továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A demográfiai folyamatok miatt évente mintegy 30
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Újra hasít az AI-sztori.
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
