Erhart Szilárd

2019. október 11. 11:00 | Erhart Szilárd

Farkasokat nem kiáltó juhász, avagy hogyan lássuk előre a válságokat?

Ha előre nem is látjuk mindegyiket, fontos, hogy tanuljunk a múltbeli válságokból. Minden boldogtalan válság „a maga módján boldogtalan”, ezért érdemes kompozit indikátorokat is használni megelőzésükhöz. A külső egyensúly figyelése és megőrzése kulcsfontosságú a válságok elkerüléséhez. Különösen, ha fizetésimérleg-, deviza- vagy államadósság-válságról van szó. Mindezek hazai szempontból is fontos eredménynek tekinthetőek - írja Erhart Szilárd, közgazdász, aki az Európai Rendszerkockázati Testület sorozatában megjelent, pénzügyi válságok előrejelzéséről szóló elemzését ismerteti.

2017. december 20. 10:55 | Erhart Szilárd

Nagycsaládban élni jó: Hajrá Euró-pa!

Egyetlen ország vagy országcsoport sem tekinthető optimális valutaövezetnek. Vagy túl kicsik, ezért a valutaövezet költségei túl magasak számukra, vagy túl nagyok, ezért régióspecifikus sokkok alakulhatnak ki. Az EU közös devizája az euró, és Magyarország választói a 2003. április 12-i népszavazáskor az euró bevezetését is támogatták. Megerősíti ezt a döntést, hogy az EU és az euró megítélése pozitív maradt még a válság legnehezebb pillanataiban is. Magyarország ma már teljesíti az eurócsatlakozás előtti reálgazdasági, és formális feltételek (maastrichti-kritériumok) többségét. Mind a javuló EU gazdasági helyzet, mind a hazai gazdasági kilábalás időszerűvé teszik a felkészülés megkezdését, ahogy ezt a Portfolio euró-fórumán elhangzott legtöbb észrevétel is javasolja. Az euró a világ vezető devizája, értékállósága fölött az Európai Központi Bank és az euró milliárdnyi felhasználója őrködik. Az euró által nyújtott direkt előnyök (stabilitás, értékálló nemzetközi fizetési eszköz, forint árfolyamkockázat megszűnése, hitelességi többlet) és az euróövezeti válságkezelési mechanizmusok (EKB műveletei, Bankunió, Európai Stabilitási Mechanizmus) olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a lakosság, állami szféra és a vállalatok nehezen kapnának meg egyébként Magyarországon. Ezeket az árfolyampolitika által ígért átmeneti fájdalomcsillapító hatásért nem érdemes feladni az európai integráció formálódó új szakaszában.

2015. július 01. 10:48 | Daróczi Dóra, Erhart Szilárd, Kálmán Péter

Budapesten alakulhat a következő renminbi központ

Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi központok. A luxemburgi, londoni, frankfurti és párizsi központ után Budapesten alakul a következő. A budapesti renminbi központ szimbolikus alapkövét a People's Bank of China (PBC, a Kínai Népköztársaság jegybankja) és a Magyar Nemzeti Bank tette le 2015. június 27-én, a központi bankok közötti elszámolásokért felelős BIS székhelyén, Bázelban megkötött elszámolásforgalmi megállapodás aláírásával.

2015. március 20. 15:50 | Erhart Szilárd

Kína átkel a folyón

Inkább művészet, mint tudomány a kínai tőkemérleg átalakulásának előrejelzése. A legfontosabb kérdéseket ugyanakkor bátran feltehetjük, és talán néhány választ is találhatunk a nemzetközi kutatások eredményeit felhasználva. Milyen mértékű lehet a kínai tőkeáramlások növekedése az elkövetkező években? Milyen csatornákon keresztül valósulhatnak meg a befektetések? A piaci és szakértői várakozások szerint elsősorban a kétirányú portfólió befektetések nőhetnek igazán dinamikusan a jövőben, amelyek a Kínából induló tőkebefektetéseken belül fokozatosan felválthatják a devizatartalékokat. Emellett a következő években Kína már nem csak fogadója lehet a működőtőke áramlásoknak, hanem egyre inkább indulóországa is. A végeredmények és a folyamat sebessége nagyban függ ugyanakkor attól, hogy a reformfolyamat mellett elkötelezett marad-e Kína vezetése. A folyón történő átkeléshez hasonló körültekintés persze a partner országok, így Magyarország oldaláról is indokolt a lehetőségek felmérése és kihasználása során - írja a kínai tőkeliberalizáció következményeit latolgató cikksorozatának újabb részében Erhart Szilárd, a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza.

2015. február 20. 10:55 | Erhart Szilárd

Hódító jüan: Így csinálják külföldön, mit tehet az MNB?

Milyen jegybanki felelősségi köröket érinthet a renminbi (jüan) nemzetközivé válása? Írásában az MNB Jegybanki Renminbi Programjának 2015. február 19-i meghirdetéséhez kapcsolódóan erre a kérdésre keresi a választ Erhart Szilárd, bemutatva a nemzetközi gyakorlatot, és az MNB előtt álló stratégiai kérdéseket. Az MNB közgazdásza a jegybanki törvényi felelősségi körök közül a háttéranyagban néggyel foglalkozik a renminbi használatához kapcsolódóan:

• a jegybanki eszköztárral,
• a renminbi devizatartalék portfólióval,
• a pénzügyi stabilitási és felügyeleti feladatokkal a renminbi használatával és a kínai bankok határon átnyúló aktivitásával összefüggésben, valamint
• az elszámolásforgalmi infrastruktúra fejlesztésének kérdéseivel.

2015. február 16. 15:05 | Erhart Szilárd

A jüan árfolyam nagy menetelése

Kína más nagy, zárt országok példáját követve rugalmasabb árfolyamrendszer irányába mozdult el az elmúlt években, és a renminbi (jüan) nemzetközi használatának támogatásához úgynevezett devizacsere megállapodásokat kötött külföldi jegybankokkal. A kínai árfolyamrezsim jelenleg úgynevezett "sávos csúszó-rögzítéses" rendszer, amelyben a sávot fokozatosan +/-2 százalékosra szélesítették, és az árfolyam számára 20 százalékot meghaladó felértékelődést engedtek 2008 októbere óta. A rugalmasabb árfolyamrendszer mellett oldódtak a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályozások is, így a Kínán kívüli, úgynevezett offshore renminbi piacok likviditása jelentősen javulni tudott. A nemzetközi kereskedelem ösztönzését és a pénzügyi stabilitási célokat szolgáló kínai swapline megállapodásokban közreműködő jegybanki partnerek száma az elmúlt években csaknem harmincra nőtt: Európában az MNB mellett a Bank of England, az Európai Központi Bank, illetve a Svájci Nemzeti Bank is a kínai partnerek közé tartozik.

2015. február 13. 13:43 | Erhart Szilárd

Jüan: úton a világpénz státusz felé?

Miközben Kína súlya a nemzetközi kereskedelemben és a globális GDP-ben egyre nőtt a külkereskedelmi liberalizációnak és az ország gyors növekedésének köszönhetően az elmúlt évtizedben, a renminbiben elszámolt külkereskedelmi tranzakciók aránya 2008-at megelőzően elhanyagolható értékű volt a kötött devizagazdálkodást folytató országban. Ezért a kínai gazdaságpolitika kiemelt céljává vált a kínai deviza, a renminbi nemzetközi használatának ösztönzése. A válságot követően a szabályozásokat lazították, és a renminbi súlya gyors emelkedést mutatott a külkereskedelmi elszámolások esetében. A kínai tőketranzakciók, árfolyamrendszer, illetve kamatok liberalizációjával párhuzamosan a jövőben a befektetésekhez kapcsolódó elszámolások is egyre inkább renminbiben valósulhatnak meg, és a renminbi nemzetközi szerepe tovább növekedhet.