FONTOS Bivalyerős páncélja van a forintnak – Át lehet ezt egyáltalán ütni?
Farkas András

Farkas András

nyugdíjszakértő , NyugdíjGuru News

Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai és motivációs előadó, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője, nyugdíjügyekben a média rendszeres szereplője, a Legyőzhetetlen című könyv szerzője.
Cikkeinek a száma: 122
Hiányosságok a hazai nyugdíjrendszerben

2023. május 25. 11:00 | Farkas András

Hiányosságok a hazai nyugdíjrendszerben

Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (1. rész)

Hogyan számolják a magyar nyugdíjakat? Itt vannak a legmegdöbbentőbb tények

2023. április 13. 06:15 | Farkas András

Hogyan számolják a magyar nyugdíjakat? Itt vannak a legmegdöbbentőbb tények

A francia nyugdíjreformról írt cikkemben bemutattam a francia nyugdíjszámítás főbb lépéseit, ennek kapcsán többen jelezték, hogy a közismerten bonyolult magyar nyugdíjszámítás bemutatása is komoly érdeklődésre tarthat számot. A magyar nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű: az elismert szolgálati idő egész években mért tartamától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét. A nyugdíjmegállapítást elsősorban ennek a nettó életpálya átlagkeresetnek a kiszámítása teszi bonyolulttá.

Forrong Franciaország a nyugdíjreform miatt, de miért?

2023. március 28. 07:00 | Farkas András

Forrong Franciaország a nyugdíjreform miatt, de miért?

A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.

Így menthetnénk meg a magyar nyugdíjrendszert

2023. március 21. 15:00 | Farkas András

Így menthetnénk meg a magyar nyugdíjrendszert

A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.

Összeroskad a magyar nyugdíjrendszer? Lépni kell, nincs idő a halogatásra!

2023. március 16. 16:00 | Farkas András

Összeroskad a magyar nyugdíjrendszer? Lépni kell, nincs idő a halogatásra!

Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik. Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget. A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.

Le kell számolni a tévhitekkel: az idősekre másképp kell tekinteni, mint eddig

2023. február 23. 11:00 | Farkas András

Le kell számolni a tévhitekkel: az idősekre másképp kell tekinteni, mint eddig

A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem második részében arról írok, hogy ennek ellenére sem az állam, sem az állampolgárok nem foglalkoznak ezzel a problémával. Miközben teljesen másképp kellene tekintenünk az idősekre, mint korábban.

Farkas András: a nyugdíjasok érdekeit, és ne az államét nézzék az emeléseknél!

2023. január 18. 10:00 | Farkas András

Farkas András: a nyugdíjasok érdekeit, és ne az államét nézzék az emeléseknél!

A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (2. rész)

Farkas András: Mennyi pénzzel tartozik az állam a nyugdíjasoknak?

2023. január 17. 13:00 | Farkas András

Farkas András: Mennyi pénzzel tartozik az állam a nyugdíjasoknak?

A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)

2023-as nyugdíjemelés: veszélyben több százezer nyugdíjas

2022. december 16. 06:22 | Farkas András

2023-as nyugdíjemelés: veszélyben több százezer nyugdíjas

December 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a nyugdíjakat. Sok vagy kevés ez az emelés? Ha a nyugdíjasok bevásárlásai szempontjából nézzük, akkor nagyon kevésnek látszik. A jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatom be ezt a problémát, és egyúttal javaslatot is megfogalmazok. A helyzet sürgető, főleg a 300 ezer legszegényebb nyugdíjas számára.

Nyugdíjkorhatár: mikor és meddig kell emelni Magyarországon?

2022. december 09. 10:00 | Farkas András

Nyugdíjkorhatár: mikor és meddig kell emelni Magyarországon?

A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint  a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.

2040-re borulna a magyar nyugdíjrendszer - Farkas András elemzése a várható nyugdíjreformról

2022. december 07. 11:30 | Farkas András

2040-re borulna a magyar nyugdíjrendszer - Farkas András elemzése a várható nyugdíjreformról

Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.

Tényleg rosszul járhatnak a nők a kedvezményes nyugdíjjal?

2022. december 02. 14:55 | Farkas András

Tényleg rosszul járhatnak a nők a kedvezményes nyugdíjjal?

Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.

Tényleg nincs még vége, a

2022. november 20. 06:10 | Farkas András

Tényleg nincs még vége, a "végtelenségig" kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt?

Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében arról írtam, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer, második részében pedig a nyugdíjkorhatár alakulásával, illetve a várható élettartam növekedésével foglalkozom.

A szégyenteljesen alacsony nyugdíjminimum

2022. október 26. 06:45 | Farkas András

A szégyenteljesen alacsony nyugdíjminimum "törlése" után több út is áll a kormány előtt

"Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege" kacifántos névre hallgató nyugdíjminimum összege 15 éve változatlanul 28 500 forint, ami szégyenletesen alacsony összeggé vált e másfél évtized folyamán, és a jelenlegi elszabadult infláció miatt teljesen elértéktelenedett. Ezzel az a lényegi probléma, hogy számtalan szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és hasonló ellátás feltételrendszerében és összegmeghatározásában szerepel a nyugdíjminimum, amelynek valójában nem lehetne semmilyen köze a nyugdíjrendszeren kívüli ellátásokhoz.

Beborul a magyar nyugdíjrendszer vagy elszegényednek a nyugdíjasok?

2022. szeptember 23. 06:05 | Farkas András

Beborul a magyar nyugdíjrendszer vagy elszegényednek a nyugdíjasok?

A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (2. rész.)

Válságban a magyar nyugdíjrendszer: ez így nem mehet tovább!

2022. szeptember 22. 16:00 | Farkas András

Válságban a magyar nyugdíjrendszer: ez így nem mehet tovább!

A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (1. rész)

Elszabadult infláció mellett lehet-e méltányos a nyugdíjemelés?

2022. szeptember 05. 10:30 | Farkas András

Elszabadult infláció mellett lehet-e méltányos a nyugdíjemelés?

Az elszabaduló infláció miatt a havi nyugdíjemelésre történő átállás a veszélyhelyzet tartamára megoldhatná a késleltetett kiegészítések miatt az egész nyugdíjas társadalmat érintő méltánytalanságot, de emellett a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót is mielőbb célszerű beépíteni az emelés új eljárásrendjébe.

Részletes keresés