• Megjelenítés
Gyarmati István

Gyarmati István

főigazgató , Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet

Cikkeinek a száma: 35
Hatalmas lehetőség előtt Magyarország: a Kelet nagyhatalma árgus szemmekkel figyeli, mit lép a Tisza-kormány

2026. július 28. 06:00 | Gyarmati István

Hatalmas lehetőség előtt Magyarország: a Kelet nagyhatalma árgus szemmekkel figyeli, mit lép a Tisza-kormány

Magyarország új kormánya előtt az egyik legnagyobb kihívás egy koherens Kína-politika kialakítása, miután az előző kabinet öröksége gazdaságilag fenntarthatatlanná és politikailag következetlenné vált. Kína hatalmas lehetőségeket kínál, különösen az EU-n belüli közvetítő szerep révén az amerikai–kínai rivalizálásban. A kapcsolatok fő nehézségeit az államilag támogatott kínai dömpingáruk, Tajvan kérdése, valamint Kína Oroszországnak és Iránnak nyújtott segítsége jelenti. Magyarország számára egyedülálló lehetőség adódhat, ha az Európai Uniót a kínai–amerikai viszonyban konstruktív közvetítő szerepre ösztönzi, ami minden érintett fél számára előnyös lenne.

Itt az idő lerombolni a hamis mítoszokat: az európai NATO sokkal erősebb, mint gondolnánk

2026. július 06. 13:00 | Gyarmati István

Itt az idő lerombolni a hamis mítoszokat: az európai NATO sokkal erősebb, mint gondolnánk

A NATO kedden és szerdán Ankarában tartja csúcstalálkozóját, miközben a szövetség kettős kihívással néz szembe: Donald Trump kétértelmű kijelentései aláássák a hitességét, ugyanakkor az orosz fenyegetés hatására az európai tagállamok soha nem látott ütemben növelik védelmi kiadásaikat. Két mélyen gyökerező mítosszal kell leszámolnunk ezek kapcsán: az amerikai elnök szavaival ellentétben Európa védelmére nem az Egyesült Államok költ többet, illetve az öreg kontinens igenis képes lenne megvédeni magát egy orosz támadással szemben, amerikai támogatás nélkül is.

Az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, milyen háborúkra számíthatunk a jövőben – Magyarország erre még nagyon nincs felkészülve

2026. július 02. 10:00 | Gyarmati István

Az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, milyen háborúkra számíthatunk a jövőben – Magyarország erre még nagyon nincs felkészülve

Az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy a modern konfliktusok elhúzódó anyagháborúkká válnak, amelyekben a győzelmet nem a kezdeti erőviszonyok, hanem a veszteségek folyamatos pótlásának képessége dönti el. Mindkét fél többször is kritikus hiányt szenvedett alapvető fegyverekből és lőszerekből, ami rávilágít arra, hogy a külföldi beszerzés önmagában nem elegendő – a hazai hadiipar fejlesztése létfontosságú. Magyarországon elindult ez a folyamat a lőszergyártástól a Lynx harcjárművekig, de a NATO-tagállamok többségéhez hasonlóan még csak a kezdeti szakaszban tart. Békeidőben kell megteremteni azokat a termelőkapacitásokat, amelyek háború esetén biztosítják az utánpótlást, és amelyekkel az ország a nemzetközi munkamegosztásban is értékes partnerként vehet részt.

Átmenne-e a NATO Putyin tesztjén? – Itt a forgatókönyv, amely megmutatná, képes-e ellenállni a katonai szövetség az orosz hadseregnek

2026. június 05. 06:00 | Gyarmati István

Átmenne-e a NATO Putyin tesztjén? – Itt a forgatókönyv, amely megmutatná, képes-e ellenállni a katonai szövetség az orosz hadseregnek

Mi lenne, ha Oroszország egyszer csak elfoglalná Észtország határ menti városát, Narvát? Vajon a NATO az 5-ös cikkely szellemében azonnal reagálna, kockáztatva ezzel egy világháború kirobbanását, vagy a tagállamok többsége úgy döntene, hogy egy kis észt városért nem érdemes atomháborúba keveredni. Ha azonban az utóbbi döntést hozná, nem lenne a kockázat hosszabb távon még nagyobb?

Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

2026. május 19. 15:00 | Gyarmati István

Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

Az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló viták során nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország jövőbeli biztonsági elhelyezkedése is kulcskérdés – ám a történelem azt mutatja, hogy Moszkva csak állandó terjeszkedés révén érzi magát biztonságban. A NATO hagyományos katonai fölénye ellenére a demokratikus társadalmak sebezhetőek az orosz nem konvencionális hadviseléssel és manipulációval szemben. Megoldás egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása lenne, amely Európát, Oroszországot és Kínát egyaránt magában foglalja, és amely nem értékalapon, hanem kemény stratégiai érdekek mentén működne. Bár egy ilyen rendszer kialakítása jelenleg nincs napirenden, a koncepció kidolgozása már most fontos, mert elősegítheti az orosz–ukrán konfliktus rendezését is.

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

2026. március 04. 06:00 | Gyarmati István

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

Tizenkilenc lépésre vagyunk a totális világháborútól? – Erre készülhet Európa Oroszország kapcsán

2026. január 07. 17:00 | Gyarmati István

Tizenkilenc lépésre vagyunk a totális világháborútól? – Erre készülhet Európa Oroszország kapcsán

Napjainkban két jellemző narratíva tapasztalható. Az egyik szerint az orosz hadak ugrásra készen állnak, hogy azonnal, az ukrajnai háború befejeztével vagy legkésőbb 2-3-4 év múlva megtámadják Európát. A másik szerint ez nem más, mint háborús riogatás, hiszen hogyan képzelhető el, hogy az az orosz hadsereg, amely lassan négy éve Ukrajnát se képes legyőzni, rátámadjon a világ legerősebb katonai szövetségére. De vajon mi az igazság a két narratívát illetően?

A Kremlen belül is erősödik az elégedetlenség Putyin politikájával szemben – Ez a két dolog kényszerítheti tárgyalóasztalhoz az orosz elnököt

2025. november 12. 07:00 | Gyarmati István

A Kremlen belül is erősödik az elégedetlenség Putyin politikájával szemben – Ez a két dolog kényszerítheti tárgyalóasztalhoz az orosz elnököt

Donald Trump hivatalba lépése után nagyon felerősödtek az orosz-ukrán háború befejezésére irányuló erőfeszítések – igaz, ezzel összefüggésben a harctéri katonai cselekmények is. Ennek eredményeképpen egyes kérdések sokkal fontosabbá és/vagy sürgősebbé is váltak. Alább megpróbáljuk ezek közül a talán két legfontosabbat tisztázni: hogyan is állunk Ukrajna NATO-tagságával és ennek kapcsán a biztonsági garanciákkal, és mik a kilátások arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belátható időn belül rákényszerül jelenlegi merev, agresszív politikájának felülvizsgálatára. Azaz milyen esélyei vannak egy fegyverszünethez vezető folyamat megindulásának, és ehhez mit kell tennie az oroszokat jobb belátásra bírni akaró erőknek, kiemelten az Egyesült Államoknak.

Gyarmati István: Európa nem fogja túlélni ebben a formában

2025. augusztus 22. 10:30 | Gyarmati István

Gyarmati István: Európa nem fogja túlélni ebben a formában

Európa vereséget szenvedhet a civilizációk konfliktusában, ha nem ismeri fel a valódi veszélyforrásokat, kihívásokat, és nem áll elő igazi megoldásokkal. Amíg ez a helyzet, addig az európai szélsőjobboldali irányzat tovább erősödik, mert ezek a pártok legalább beszélnek a súlyos gondokról, még ha olyan megoldásokat is kínálnak, amelyek nem megvalósíthatóak.

Elkezdődött a Zelenszkij utáni korszak – Mit akar Trump Putyintól és Kínától?

2025. augusztus 08. 07:00 | Gyarmati István

Elkezdődött a Zelenszkij utáni korszak – Mit akar Trump Putyintól és Kínától?

Donald Trump világkereskedelmet felforgató politikája ellenére a világgazdaság képes alkalmazkodni és integrálni a változásokat. A globalizáció nem hátrál meg, hanem beépíti Trump stílusát, miközben az országok próbálnak lavírozni érdekeik és Trump elvárásai között. A vámháború fő frontja az Egyesült Államok és Kína között húzódik, ahol a felek a konfrontáció helyett inkább alkudoznak és egyezségeket keresnek. Trump Vlagyimir Putyinnal is megállapodásra törekszik, Ukrajna ügyében pedig akár engedményeket is tehet, hogy tűzszünetet érjen el. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagy hibát követett el, a Nyugat pedig már a Zelenszkij utáni korszakra készül.

„Putyin lassan túltolja a biciklit” – Vajon mikor fogy el Trump türelme?

2025. július 04. 17:00 | Gyarmati István

„Putyin lassan túltolja a biciklit” – Vajon mikor fogy el Trump türelme?

A Hágában június 24-én és 25-én tartott NATO-csúcson nem sok szó esett az orosz–ukrán háborúról, a közel-keleti konfliktus pedig említésre sem került. A csúcstalálkozó egyértelműen Donald Trump amerikai elnök győzelmét hozta, aki sikeresen fogadtatta el a szövetségesekkel azt a célt, hogy a katonai kiadások minden tagállamban a GDP 5 százalékát tegyék ki. A NATO-csúcs értékelése után most a két háborús konfliktus kerül górcső alá.

Összeomlott Oroszország egyik nagy mítosza, Putyin mégsem áll le – Mikor jöhet fegyverszünet Ukrajnában?

2025. június 11. 10:00 | Gyarmati István

Összeomlott Oroszország egyik nagy mítosza, Putyin mégsem áll le – Mikor jöhet fegyverszünet Ukrajnában?

Az orosz-ukrán tárgyalások eddigi fordulói alapján látható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valójában nem akar békét, hanem a győzelem a célja. Eközben Oroszországot olyan támadás érte Ukrajna részéről, amely megsemmisítette az orosz hátország sérthetetlenségének mítoszát, ráadásul Putyin szerelemprojektjére, a Kercsi hídra is lecsaptak az ukránok. A megtorlás bizonyosan nem marad el, az orosz elnök mozgástere azonban korlátozott. A fegyverszünet még távolinak tűnik, de a harcok ebben az évben befejeződhetnek – véli állandó szerzőnk, Gyarmati István.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility