2025. július 26. 13:30 | Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát, Kiss Emőke
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után
A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.
