• Megjelenítés

Kovács Emese

elemző , Energiastratégia Intézet

Cikkeinek a száma: 6
Új világrend épül: a tenger mélyén dől el, ki uralja majd a digitális jövőt

2026. augusztus 11. 11:00 | Kovács Emese

Új világrend épül: a tenger mélyén dől el, ki uralja majd a digitális jövőt

Az e-mailek, a pénzügyi tranzakciók és a mesterséges intelligencia által feldolgozott adatok szinte kivétel nélkül a tengerfenéken futó optikai kábeleken keresztül jutnak el egyik kontinensről a másikra. Ezek a hálózatok a globális digitális gazdaság láthatatlan gerincét alkotják, stratégiai jelentőségük pedig a mesterséges intelligencia térnyerésével tovább növekszik. Miközben a közvélemény figyelmét az elmúlt évek balti-tengeri kábelincidensei kötötték le, a legfontosabb változás valójában kevésbé látványos: a tenger alatti adatkábelek tulajdonosi és működési kontrollja egyre inkább néhány amerikai technológiai óriásvállalat kezében összpontosul.

Céltáblát festett magára az EU: az elmúlt évek háborúi felfedték a legsebezhetőbb pontját

2026. július 22. 13:00 | Kovács Emese

Céltáblát festett magára az EU: az elmúlt évek háborúi felfedték a legsebezhetőbb pontját

A Bornholm-energiasziget gazdasági megtérülése továbbra is viták tárgya, politikai támogatottsága azonban az elmúlt években nem gyengült. Ennek oka, hogy a projekt megítélését alapvetően átformálta Európa biztonsági környezetének változása. Az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a kritikus infrastruktúrák elleni támadások a beruházást már nem csupán energetikai, hanem stratégiai kérdéssé tették. Az Energiastratégia Intézet a projektről szóló háromrészes cikksorozatának záró része.

A közgazdászok szerint pazarlás, a kormány szerint stratégiai kincs: eurómilliárdok a tét a nagy európai szélvitában

2026. július 19. 10:50 | Kovács Emese

A közgazdászok szerint pazarlás, a kormány szerint stratégiai kincs: eurómilliárdok a tét a nagy európai szélvitában

A Bornholm-energiasziget tervezésekor a dán kormány még abból indult ki, hogy a projekt piaci alapon is finanszírozható lesz. Az offshore szélenergia-ágazat gazdasági környezetének gyors romlása azonban néhány év alatt teljesen átírta a beruházás feltételeit. A projekt ma már csak jelentős dán, német és uniós támogatással valósítható meg, miközben továbbra is vita tárgya, hogy a magas közpénzigény arányban áll-e a várható gazdasági és energetikai előnyökkel. Az Energiastratégia Intézet a projektről szóló háromrészes cikksorozatának második része.

Egy kis dán szigetre figyel most egész Európa, ahol eldőlhet a kontinens energiajövője

2026. július 14. 16:00 | Kovács Emese

Egy kis dán szigetre figyel most egész Európa, ahol eldőlhet a kontinens energiajövője

Az európai energiaátmenet egyik legnagyobb kihívása, hogy miként őrizhető meg a villamosenergia-rendszerek stabilitása a gyorsan növekvő megújulóenergia-termelés mellett. Dánia erre nem új szabályozható erőművek építésével, hanem az energiapiacok és a villamosenergia-hálózatok mélyebb integrációjával kíván választ adni. A Bornholm-energiasziget ennek a szemléletnek a legambiciózusabb projektje, amely új irányt jelölhet ki az európai offshore hálózatfejlesztések számára. Az Energiastratégia Intézet a projektről szóló háromrészes cikksorozatának első része.

Elhúzódó válság Finnországban, megingott a finn jóléti modell

2026. április 21. 10:00 | Kovács Emese

Elhúzódó válság Finnországban, megingott a finn jóléti modell

Finnországot sokáig a stabilitás, a versenyképesség és az északi jóléti modell egyik mintapéldájaként emlegették. Az elmúlt években azonban egyre több jel utal arra, hogy az ország tartós gazdasági nehézségekkel néz szembe. Gyenge növekedés, magas munkanélküliség, csökkenő lakásárak és robbanásszerűen növekvő államadósság jellemzi az országot. Bár a finn gazdaság továbbra is jelentős innovációs és technológiai erősségekkel rendelkezik, rövid távon a fiskális szigor és a szerkezeti reformok kényszere határozza meg a kilátásokat.

Az olaj ára: hogyan vált saját sikerének foglyává a norvég gazdaság?

2026. április 04. 15:00 | Kovács Emese

Az olaj ára: hogyan vált saját sikerének foglyává a norvég gazdaság?

Norvégia sokáig a gazdasági stabilitás és a jóléti állam mintapéldája volt, ám az utóbbi időszak eseményei egyre inkább feltárják az ország gazdasági modelljének belső feszültségeit. Miközben az ország hatalmas bevételeket termel az energiahordozók exportjából, egyre nehezebben tudja kezelni ennek belső gazdasági következményeit. A rövid távú politikai döntések és a hosszú távú fenntarthatóság közötti feszültség most minden eddiginél élesebben látszik.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility