18°C derült
Budapest
  • Megjelenítés

Lopez Benjamin

városfejlesztési szakértő

Cikkeinek a száma: 25
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

2026. szeptember 28. 18:00 | Lopez Benjamin

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

Fordulóponthoz érkezett a hazai fejlesztéspolitika: új rendszerre van szükség

2026. szeptember 26. 15:00 | Lopez Benjamin

Fordulóponthoz érkezett a hazai fejlesztéspolitika: új rendszerre van szükség

Kiemelt beruházások felülvizsgálata, visszaeső építőipari teljesítmény és elakadó projektek az egyik oldalon, új vasúti, lakhatási és más fejlesztési programok a másikon. Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlata átalakulóban van, miközben az új rendszer még nem állt össze. Négyrészes cikksorozatunkban azt vizsgáljuk meg, hogyan jutottunk el idáig, mi működött és mi nem, illetve milyen intézményi és finanszírozási keretekre lenne szükség a következő fejlesztési időszakban.

Válaszút előtt Budapest: vagy szintet lép, vagy elnyeli az olcsó buliturizmus

2026. július 26. 07:00 | Lopez Benjamin

Válaszút előtt Budapest: vagy szintet lép, vagy elnyeli az olcsó buliturizmus

Budapest turizmusa sikerágazat lehetne, de a megnövekedett forgalom nem hozott magával arányos minőségi ugrást. Sokan érkeznek, de rövid időre, viszonylag alacsony költéssel, miközben a turizmus haszna nem épül vissza elég tudatosan a város fejlesztésébe. Pedig minden adottság megvan ahhoz, hogy a főváros a világ élvonalába tartozó, prémium városi desztináció legyen. A következő lépés ezért a turizmus szerkezetének magasabb szintre emelése. Budapestnek erősebb nemzetközi láthatóságot, magasabb költésű vendégkört, erősebb városi márkát és jobb szolgáltatási minőséget kell építenie – olyan ágazatot, amely a főváros és az ország gazdasági növekedésének egyik motorja lehet.

A fürdők és a vásárcsarnokok is a budapesti turizmus új kitörési pontjai lehetnének

2026. július 25. 15:00 | Lopez Benjamin

A fürdők és a vásárcsarnokok is a budapesti turizmus új kitörési pontjai lehetnének

Világhírű, de sokszor méltatlanul kezelt fürdők, római kori emlékek, budafoki pincék, bezárt múzeumok és ipari műemlékek várják, hogy végre bekapcsolódjanak a város vérkeringésébe. Ha a főváros ki akar lépni az alacsonyabb költésű, szűkebb élménykínálatra épülő turisztikai modellből, három irányban kell szintet lépnie: javítani kell a meglévő szolgáltatások minőségét, újra kell nyitni és fejleszteni az alulhasznosított, vagy évek óta zárva tartó attrakciókat, és ki kell terjeszteni a turizmust a belső városmagon kívülre is.

Átalakuló Andrássy út, egész évben használható Duna-part – Így léphetne szintet Budapest a turizmusban

2026. július 19. 13:00 | Lopez Benjamin

Átalakuló Andrássy út, egész évben használható Duna-part – Így léphetne szintet Budapest a turizmusban

Képzeljünk el egy Budapestet, ahol a Duna-part egész évben használható városi korzó: stégekkel, folyami uszodákkal és vízparti szolgáltatásokkal. Ahol az Andrássy út valóban a város kiemelt kereskedelmi főutcájaként működik, a Nagykörút pedig ismét a színházakra és a kávéházakra épülő, pezsgő nagyvárosi boulevard. Álomnak tűnik? Aligha. Az adottságok megvannak; a kérdés az, képesek vagyunk-e a ma sokszor szigetként működő közterületeket, látnivalókat és városi tengelyeket összefüggő, jól olvasható élményrendszerré szervezni.

Merre tovább, budapesti turizmus? A főváros aranytartaléka válaszút előtt

2026. július 18. 18:00 | Lopez Benjamin

Merre tovább, budapesti turizmus? A főváros aranytartaléka válaszút előtt

Budapest turizmusa ma sikerágazat, amelyre joggal lehetünk büszkék. A siker azonban egyelőre főként az érkező vendégek számában jelenik meg: sokan jönnek a városba, de jellemzően rövid időre, és az itt elköltött pénz mennyisége is elmarad attól, amit a város lehetőségei indokolnának. A jó hír, hogy jó adottságokkal indulunk a fejlődéshez. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében arra világítok rá, hogy Budapest turizmusa ugyan erős alapokon áll, de szolgáltatási színvonalban, közterületi minőségben és élménykínálatban elmarad a saját lehetőségeitől.

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

2026. június 28. 07:00 | Lopez Benjamin

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

A főváros kétszintű önkormányzatisága miatt Budapest ma 24 irányba húz, azonban ezen rendszer reformja politikailag érzékeny kérdés, hiszen 24 választott önkormányzat jogköreit, forrásait és érdekeit érinti. A napi konfliktusok mögött azonban világos várospolitikai tét áll: a feladatokat, a forrásokat és a felelősségeket úgy kell újrarendezni, hogy a helyi képviselet és a városrészek identitása megmaradjon, miközben a főváros visszakapja az egységes városi működéshez szükséges stratégiai és koordinációs eszközeit.

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

2026. június 27. 12:00 | Lopez Benjamin

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

Így válhat Budapest a magyar gazdaság motorjává – a több pénz önmagában nem megoldás

2026. június 14. 08:00 | Lopez Benjamin

Így válhat Budapest a magyar gazdaság motorjává – a több pénz önmagában nem megoldás

Budapest pénzügyei rendezésének nem a feltétel nélküli forrásbővítés a kulcsa, hanem az érdekeltségi rendszerek átalakítása. A cél, hogy a Fővárosi Önkormányzat valódi pénzügyi ösztönzőket kapjon a város gazdasági, lakhatási és infrastrukturális fejlődésében – hogy a városfejlesztés ne költségvetési teher, hanem középtávon megtérülő befektetés legyen.

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

2025. december 19. 11:00 | Lopez Benjamin

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

2025. december 18. 11:00 | Lopez Benjamin

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen feltártuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás helyzetét. Bemutattuk a fővárosi szinten közel 20 ezer ingatlant számláló portfólió hasznosításának nehézségeit, és rávilágítottunk arra a paradoxonra, hogy az ingatlangazdálkodás számos településen bevételtermelés helyett jelenleg veszteséget generál. Ugyanakkor a hazai jó gyakorlatok világosan mutatják: proaktív megközelítéssel a sokszor tehernek tekintett ingatlanvagyon a városfejlesztés és a bevételtermelés egyik központi motorjává válhat. Cikksorozatunk utolsó két részében bemutatjuk a hatékony működés hatpillérű modelljét. E cikk három területre fókuszál: városfejlesztési célokhoz igazodó stratégiai tervezésre, adatvezérelt portfólió kialakítására, valamint rugalmas szabályozási keretre.

Városfejlesztés pénz nélkül - Kreatívoké a jövő az önkormányzati helyiséggazdálkodásban

2025. december 17. 11:00 | Lopez Benjamin

Városfejlesztés pénz nélkül - Kreatívoké a jövő az önkormányzati helyiséggazdálkodásban

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében azt mutattuk be, hogy miként indít el érdemi változást egy városrész fejlődésében, ha az önkormányzat a helyiségek hasznosítását „hard” eszközökkel, vagyis rendeleti reformmal, átfogó közterület-felújításokkal vagy célzott ingatlanfejlesztésekkel kapcsolja össze. De mi történik ott, ahol nincs forrás milliárdos beruházásokra? Mit lehet kezdeni a piac számára értéktelen pincékkel vagy a hosszú ideje üresen álló, alacsony minőségű helyiségekkel? És merre léphet tovább a hazai rendszer, ha a nyugat-európai gyakorlatok tapasztalataiból is merítünk? Ebben a cikkben azok a könnyebben mozgósítható, kísérleti jellegű úgynevezett „soft power” eszközök kerülnek előtérbe, amelyek fizikai beruházás nélkül is képesek új impulzust adni egy városrésznek.

Így válnak az önkormányzati ingatlanok a városfejlesztés motorjává – Hazai példák

2025. december 16. 11:00 | Lopez Benjamin

Így válnak az önkormányzati ingatlanok a városfejlesztés motorjává – Hazai példák

Ha Miskolc belvárosára vagy az újbudai Bartók Béla út környékére gondolunk, elsőre kevés hasonlóságot látunk. Mégis van egy közös pont: mindkét városrész megújulását az önkormányzati helyiségvagyon tudatos, célzott hasznosítása indította el. A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk negyedik és ötödik részében a megoldásokra fókuszálunk: azokra a hazai és nemzetközi gyakorlatokra, amelyek már bizonyították, hogy az integrált helyiséggazdálkodás képes egy városrész gazdasági újrapozicionálását elindítani. Ebben a cikkben a szaknyelv szerinti „kemény” (hard) beavatkozások állnak a középpontban. Ezek azok az esetek, amikor az önkormányzati helyiségportfólió reformja átfogó közterület-rehabilitációval, épületfelújításokkal, illetve különféle strukturális vagy jogszabályi átalakításokkal kapcsolódik össze.

Milliárdok égnek el az üresen álló önkormányzati helyiségek fenntartásával

2025. december 15. 11:00 | Lopez Benjamin

Milliárdok égnek el az üresen álló önkormányzati helyiségek fenntartásával

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében bemutattuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémáit. Most azt vizsgáljuk meg, hogyan vezet mindez oda, hogy az ingatlanvagyon ma nem bevételt termel, hanem – néhány jól működő önkormányzattól eltekintve – veszteséget generál.

A bedeszkázott kirakatok mögötti valóság – Az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémái

2025. december 14. 15:00 | Lopez Benjamin

A bedeszkázott kirakatok mögötti valóság – Az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémái

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás fontosságát a városfejlesztésben. Feltártuk az ingatlanportfólió nagyságát és helyzetét (különös tekintettel a fővárosra), valamint azt, hogy ehhez képest miért állnak tucatszámra az üres vagy alulhasznosított helyiségek például Budapest-szerte. Eddig azonban csak a felszínt kapargattuk. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk a bedeszkázott kirakatok mögött húzódó mélyebb okokat: az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémáit.

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

2025. december 13. 15:00 | Lopez Benjamin

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

2025. augusztus 14. 15:00 | Lopez Benjamin

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunkban a fővárosi barnamezős területek helyzetének áttekintésétől a kormányzati programok ellentmondásain át a nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásáig jutottunk el. A befejező részben ezt a tudást egy konkrét cselekvési tervvé formáljuk: felvázoljuk a hosszú távú, fenntartható városmegújítás gyakorlati eszközeit. Hogy megértsük, miért van égető szükség erre a paradigmaváltásra, a cikk második felében a javaslatokat a mindennapok valóságával ütköztetjük: a Rákosrendező-projekt jelenlegi helyzetén és akadályain keresztül mutatjuk be a magyar gyakorlat rendszerszintű problémáit.

Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

2025. augusztus 13. 15:00 | Lopez Benjamin

Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunk első részében feltártuk a budapesti barnamezős területek fejlesztési kérdésének összetettségét, a másodikban pedig a kormányzati programok ellentmondásait, most a lehetséges megoldásokat keressük. Jelen cikkünkben nemzetközi kitekintést teszünk: bemutatjuk, más európai városok milyen stratégiákkal és eszközökkel aknázzák ki a rozsdaövezeteikben rejlő potenciált és vonják be a magántőkét a közérdekű fejlesztésekbe.

Ezek a tényezők gátolják a budapesti barnamezős területekben rejlő potenciál kiaknázását

2025. augusztus 12. 13:00 | Lopez Benjamin

Ezek a tényezők gátolják a budapesti barnamezős területekben rejlő potenciál kiaknázását

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk a fővárosi barnamezős területek jelentőségét, történelmi hátterét és a megvalósult hazai projektek tanulságait. Most mélyebbre ásunk: ebben a részben a rendszerszintű kihívásokat, a szereplők érdekeit és a kormányzati beavatkozások eddigi mérlegét vizsgáljuk meg.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Jalsovszky

Influenszer marketing

A napokban sajtóvisszhangot kapott a Coca-Cola és Whisper Ton influenszer marketing ügye, amely során az üdítőgyártó 5 millió forint bírságban, az influenszer pedig figyelmeztetésben részesü

Összkép

Amerika, Irán és a Pénz Pallosa

Amerika és Irán háborújának van egy titkos mellékfrontja a digitális térben, ami a pénzről szól. Nem csupán 344 millió dollárról, hanem arról, ki is birtokolja a pénzteremtés, a pénzhasz

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility