2013. május 08. 10:46 | Madár István
Az első negyedévben valószínűleg véget ért a recesszió Magyarországon, ám a gazdaság kilátásait mégsem az erre az időszakra vonatkozó, jövő héten megjelenő GDP-számokból fogjuk megismerni. A részadatok alapján továbbra is meglehetősen ellentmondásosnak látszik a növekedési kép, ezért látványos növekedési fordulatról még korai lenne beszélni.
2013. május 01. 14:30 | Madár István
A tudományos életben élénk teoretikus vita zajlik arról, hogy mi a helyes válságkezelési mód a mai világgazdasági helyzetben. Érdemes figyelembe venni azonban azt is, hogy az elméleti megfontolások általánosságán túl a való életben számos intézményi tényező is korlátozza, hogy a válságkezelés lehetséges eszköztárából szabadon választhassunk. Az eurózóna például éppen ezzel szembesült az elmúlt években.
2013. április 12. 06:15 | Madár István
Előrejelezni márpedig szükséges. És még hasznos is, főleg, ha értjük, mi célt szolgál.
2013. április 04. 15:13 | Madár István
Első pillantásra úgy tűnik, hogy az alapigazság érvényesülhet a jegybank mai nem konvencionális programjánál. Eszerint az ilyen típusú eszközök csak magas kockázatok mellett hozhatnak érdemi eredményt. Ezen az átváltáson talán jól egyensúlyozott a jegybank: a programtól nem várható nagy ösztönző hatás - de legalább ártani is keveset fog.
2013. március 25. 06:02 | Csiki Gergely, Madár István
Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás a devizahitelesek ügyében, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Varga Mihály, aki nyilatkozatában csapatának több új tagját is megnevezte. A nemrég hivatalba lépett nemzetgazdasági miniszter hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. A tárcavezető úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt. A miniszter az interjúban elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében pedig rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha azonban mégis szükség lesz rá, akkor még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében. A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt, vagy például jövőre a negatívadót vagy az új munkahelyvédelmi akciótervet, mellyel a közfoglalkoztatottakat céloznák. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.
2013. március 21. 06:40 | Madár István
Úgy tűnik, hogy a kormánynak több 100 milliárd forintos kiigazítást - és ezzel további gazdasági lassulást - kellene lenyelnie az idén ahhoz, hogy tarthassa az alaptörvénybe foglalt adósságszabályát. Az alternatív megoldások sem kecsegtetők. Recesszió, a szabály megkerülése, költségvetési trükközés. Vagy a növekedési csoda.
2013. március 20. 11:11 | Madár István
Különös helyzetbe kerülhet a magyar gazdaságpolitika az idén. A szomorú növekedési kilátások és a mélyre eső infláció hatására veszély fenyegeti azt az alkotmányba foglalt előírást, miszerint a GDP-arányos államadósság nem emelkedhet. Ezt úgy lehetne elkerülni, ha a gazdasági növekedés olyan magasra szökne, amilyet most senki nem jelez előre. Vagy marad a trükközés. Esetleg "megment" minket a recesszió.
2013. március 18. 15:21 | Madár István
Szakmai és erkölcsi alapja is lehetett az Európai Uniónak arra, hogy kemény feltételek mellett hajlandó csak kimenteni Ciprust. Ennek ellenére némi rosszindulattal elmondhatjuk, hogy alaposan elbántak a szigetországgal, és ebből a sokkból aligha áll fel egyhamar. Tanulság kis országok számára: akkor legyél EU-tag, ha elfogadod a játékszabályokat.
2013. március 16. 07:31 | Madár István
Az elemzők egyre inkább hajlanak arra, hogy a magyar gazdaság idén is zsugorodni fog, eközben a kormány továbbra is reálisnak tartja az éves átlagos 0,9%-os GDP-növekedést. Ennek teljesülését egy többnyire kevéssé figyelt statisztikai hatás is nehezíti.
2013. március 12. 15:31 | Madár István
Az elmúlt napok megszólalásaiból lassanként kiviláglik, hogy a gazdaságpolitika milyen eszközökkel akarja beindítani a gazdaság lefulladt motorját. A terv meglehetősen kockázatos.
2013. február 28. 06:20 | Madár István
Jövő héttől már nem Simor Andrásnak hívják a jegybank elnökét, és ilyenkor elkerülhetetlenül beköszönt az értékelések időszaka. Így volt ez hat éve is, és akkor is vállaltuk, hogy egy ilyen összegzés szükségképpen szelektív és szubjektív. Arra azonban most is kísérletet teszünk, hogy az értékelés során a "slágeresebb" politikai témák helyett a maradandó, hosszabb távon is fontos történéseket vegyük sorra. Milyen is volt tehát Simor András szakmai teljesítménye?
2013. február 25. 10:25 | Madár István
Még nem tért teljesen magához az ipar a válság óta Magyarországon, sőt, a tavaly recesszióval újra távolabb került a 2007-es termelési szinttől. Eközben óriási változások játszódnak le a szektorban: egyes ágazatok kilőttek, mások hatalmasat zuhantak. Mindez az ipar földrajzi szerkezetére is kihat, korábbi sikerrégiókban a termelés a kétharmadát sem éri el a válság előtti szintnek.
2013. január 29. 06:50 | Madár István
Még kedvező nemzetközi környezetben is képes volt arra a gazdaságpolitika, hogy a forintot rövid távú befektetők játékszerévé tegye. A kérdés adott: kell-e, lehet-e ilyen helyzetben tovább folytatni a kamatcsökkentést? A válasz nem egyértelmű, de a lehetőségeket számba véve adódik néhány következtetés az elmúlt hónapokban folytatott monetáris politikáról, különösképp annak kommunikációjáról.
2013. január 24. 06:50 | Madár István
Fokozódik az érdeklődés az iránt, hogy milyen eszközöket vet be a növekedés érdekében a monetáris politika. Néhány politikusi jelzés azt sejteti, hogy a nem konvencionális eszközöket a jegybankelnökváltás után a növekedési célok érdekében vetik be. De vajon mit is jelenthet ez igazából? Ezt tekintjük át kétrészes írásunk második felében.
2013. január 23. 11:04 | Madár István
A jegybankelnök-váltáshoz közeledve egyre inkább izgatja a piaci szereplőket, milyen irányba halad tovább a monetáris politika. A jegybankelnöki szék első számú várományosának tekintett Matolcsy György néhány nyilatkozata radikális váltásra, a nem konvencionális eszközök intenzív igénybe vételére utal. De vajon milyen esélyei vannak a jegybanki lazításnak? Kétrészes cikkünkben a monetáris enyhítés lehetőségeit és kockázatait vesszük sorra. Az első részben a további kamatcsökkentés, illetve a nem konvencionális intézkedések létjogosultságának indokait tekintjük át.
2013. január 21. 11:00 | Madár István
Mindenki igyekszik a saját szája íze szerint értelmezni, hogy az IMF bűnbánást tanúsítva jelezte: a válság során alábecsülte a költségvetési kiigazítások okozta áldozatokat. Egyesek szerint a nemzetközi szervezet nem hozzáértő, vagy esetleg gonosz is, de az biztos, hogy ha előbb észbe kap, akkor egészen máshogy kezelhettük volna a válságot, és kisebb szenvedés lett volna az osztályrészünk. Vagy nem.
2012. december 06. 14:20 | Madár István
Tankönyvszerűen teljesítjük az összes olyan feltételt, ami miatt egy kiigazításra kényszerülő gazdaságpolitika recesszióba döntheti a gazdaságot - erre a következtetésre juthatunk a neves harvardi professzor összegző írásának megállapításait olvasva.
2012. november 23. 07:02 | Madár István
Bár a politikai szereplők még csak nagyon érintőlegesen nyilatkoztak, sokan biztosra veszik: a kormánynak a márciusi MNB-elnökváltás után komoly szándékai vannak a jegybank mérlegében szereplő devizatartalékkal. De pontosan mi? - merül fel a kérdés, és erre csak a fejünket vakarhatjuk. Nagy csodákat ugyanis nem lehet tenni ezzel a devizaforrással - bajt viszont könnyen előidézhetünk vele.
2012. november 18. 15:30 | Madár István
A magyar gazdaság ma annak köszönheti a viszonylagos nyugalmat az európai adósságválság közepén, hogy ömlik a pénz a feltörekvő országok államkötvénypiacaira - köztük a hazaira is. Ennek egyik alapvető fundamentális oka az, hogy az alacsony növekedéssel, hatalmas adósságállománnyal (és alacsony kamatokkal) jellemezhető fejlett országhoz képest csábító befektetési terepnek tűnhet egy olyan térség, ahol az államadósság pályája fenntarthatóbbnak látszik. És hogy miért látszik fenntarthatóbbnak? Mert alacsonyabb az adósság szintje és magasabb a gazdasági növekedés. Általában. Csak nálunk nem.
2012. október 17. 13:27 | Madár István
A mostani csomaggal már összejöhet a jövő évi hiánycél, főleg akkor, ha a lépések növekedési hatásával kapcsolatos kormányzati optimizmus beigazolódik. A kormány részben a romló külső környezet, részben saját korábbi illúziói, részben pedig a hibás gazdaságpolitikai indítása miatt rohan a pénze után. És ebben a rohanásban tovább rombolja az üzleti bizalmat, a gazdasági kiszámíthatóságot.
Az osztalékfizető részvények olyan vállalatok, amelyek kamat formájában passzív jövedelmet generálnak, ezért a befektetők előszeretettel vásárolnak ilyen papírokat. Sokan azonban elfelejtik
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
