• Megjelenítés
Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 428

2012. május 15. 10:46 | Madár István

Magyar adók: semmi sem az, aminek látszik

Idősebbek mesélték gyerekkoromban, hogy a "keleti blokk" országai előszeretettel hamisították meg kissé a térképeket, hogy a gaz imperialisták nehogy könnyen eligazodjanak a Bakonyban, vagy éppen a rakéták nehogy pontosan csapódjanak be Moszkvában. Hasonlóan zseniális megtévesztő manőverbe kezdett két éve a kormány, amikor úgy döntött, hogy a fizetendő közterhek nevei és hivatalos leírásai még véletlenül se takarják azok valós tartalmát. Így aztán ha egy külföldi hazánkba érkezve a gazdasági ügyeink iránt érdeklődik, furcsa magyarázkodásokba bonyolódhatunk "Európa legegyszerűbb és legversenyképesebb adórendszerével" kapcsolatban.

2012. április 27. 08:14 | Madár István

Akkor most mit akar az IMF?

A hét elején még úgy tűnt, hogy végre sikerül leülni a tárgyalóasztalhoz a nemzetközi szervezetekkel, miután a vitás ügyek egy részét elrendeztük, a másik részét pedig a tárgyalóasztalra toltuk. Aztán tegnap késő délután jött az IMF, és mintha újra visszaléptünk volna ebben a reménytelenül nyúló sagában néhány epizódnyit. De vajon hogy is állunk most?

2012. április 12. 10:47 | Madár István

Ez nem tranzakciós adó, hanem egy új áfa

Az egyelőre csak értesülés szintjén mozgó információk meglehetősen furcsa kormányzati adótervekről árulkodnak. A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. Ebben a formában ez valójában nem (csak) a pénzügyi intézményeket sújtó teher, hanem praktikusan egy új áfa. Vagy szja.

2012. április 06. 06:59 | Madár István

IMF nélkül feladhatjuk az adósság elleni háborút

Az utóbbi hetek, hónapok egyik fő kérdése, hogy kibírjuk-e az IMF-hitel nélkül. Tudná-e magát tovább finanszírozni az állam? Fenntarthatónak látnák-e a befektetők az államadósságot? Az alábbiakban ezekre próbálunk egyszerű számítások segítségével választ adni.

2012. március 02. 08:10 | Madár István

IMF-revolvert nyom a piac fejéhez a kormány

Már a piac számára is egyre inkább egyértelmű, hogy a kormánynak nem olyan fontos, és főleg egyáltalán nem sürgős az EU-val és az IMF-fel való megállapodás. Ugyanilyen gyanú miatt néhány hónapja még történelmi mélypontra szakadt a forint árfolyama, most legfeljebb a stabilan magas kötvényhozamokon látszik a bizonytalanság. Miért ilyen türelmes a piac, és mik a lehetséges kimenetek?

2012. február 26. 07:22 | Madár István

Igen, példátlan - Miért büntet minket az EU?

Alaposan felbolydult a közvélemény, miután az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós alapból Magyarországnak jutó források felfüggesztésére. A túlzott deficit eljárásban (edp) való továbbléptetés ugyan bizonyos szempontból erősen inkonzisztens, ám végiggondolva a helyzetet, el kell ismernünk: nemigen volt az EU-nak más lehetősége.

2012. február 22. 11:10 | Madár István

Túlárazta a piac az IMF-megállapodás esélyét

Az előfeltételek ügyében az egyeztetések csigalassúsággal haladnak előre, a tényleges tárgyalások gyorsaságával kapcsolatos kormányzati optimizmus pedig megalapozatlannak tűnik. Egyes megfigyelők úgy látják, mégis a török kártyát húzta elő a kormány. Mások szerint egyszerűen a tárgyaló felek közötti érdekkülönbségek nagyok, így a megállapodás esélyei jóval kisebbek annál, mint amit a piac áraz.

2012. február 15. 11:52 | Madár István

Simor: Ez az igazi védőháló

"A jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Simor András az MNB által ma bejelentett két éves fedezett hitelprogram kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint "ez az igazi védőháló: a bankok nagyobb biztonságban érezhetik magukat forrásellátottság tekintetében", de emlékeztetett: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. Az MNB által tervezett univerzális jelzáloglevél-vásárlási programot Simor az építkezés egyik lépésének nevezte, amely elvezethet majd a lakossági jelzáloghitel piac felfutásához. A bankok által fedezetként benyújtható értékpapírok körének bővítése kapcsán Simor hangsúlyozta, hogy nagyon körültekintően járnak el és a lépés semmilyen módon nem növeli az inflációt.

2012. január 31. 15:06 | Madár István

Egykulcsos adó - több gyerek?

Ha igaz az, hogy az elmúlt hónapokban a családi adókedvezmények miatt emelkedett a gyerekvállalási kedv, akkor a következő időszakban szinte robbanásszerű növekedést kellene produkálnia a születések számának. Valószínűbb azonban, hogy még az utolsó rendelkezésre álló adatok sem mutatják az adóváltozások hatását, így a Nemzetgazdasági Minisztérium optimizmusa egyelőre elhamarkodott. Ettől azonban még igaz lehet, hogy hosszabb távon a támogatások jótékony hatást gyakorolnak a gyerekvállalásra.

2012. január 27. 10:50 | Madár István

Ez várna ránk államcsőd esetén

Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.

2012. január 08. 16:49 | Madár István

Hamarosan kiderül, mennyire gondolják komolyan

Hát idáig is eljutottunk. Most már legalább tudjuk, mi kell nálunk ahhoz, ami minden más országban természetes. Vagyis hogy mi kell ahhoz, hogy a jegybank elnöke és a miniszterelnök leüljön egymással beszélni. Kell hozzá 320-as euró, 11 százalékos államkötvény hozam, az államcsődtől való félelem, leminősítés, irracionális lakossági ijedtség, a nemzetközi hitelességünk megsemmisülése. Ne cifrázzuk: az kell hozzá, hogy jól tele legyen a gatya.

2011. december 23. 17:50 | Madár István

A szabály pocsék, de legalább nem tartjuk be

A gazdasági (vagyis végül nem pénzügyi) stabilitásról szóló törvényben az előzetes terveknek megfelelően rendezték az egykulcsos adó ügyet, azaz rögzítették: a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem arányában egységesen kell az adót kivetni. Ez a szabály ezer sebből vérzik, és végső soron csak arra jó, hogy saját intézményeink hitelességét építse le.

2011. december 20. 11:56 | Palkó István, Madár István, Weinhardt Attila

Mennyit lendít a fogyasztáson az új devizahiteles mentőcsomag?

A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.

2011. december 16. 13:46 | Madár István

Az IMF a dummy

Csak hogy világos legyen: az IMF nélkül nem biztos, hogy a hitelezőink jövő tavasszal még biztosra veszik a fizetőképességünket. A Nemzetközi Valutaalapon múlik most szinte minden.

2011. december 05. 08:25 | Madár István

Matolcsy véget vet az államadósság elleni harcnak?

Még életbe sem lépett, máris 2016-ig tolja ki a kormány az Alaptörvény adósságszabályát, így ebben a ciklusban nem szükséges csökkenő államadósságot felmutatni - olvasható ki a Parlament oldalára vasárnap felkerült, Magyarország pénzügyi stabilitásáról című törvényjavaslatból. A lépés alapvetően arra való reakció, hogy a rossz gazdasági körülmények mellett a GDP-arányos államadósság csökkentése már jövőre sem vehető teljesen biztosra. Az alapvetően rossz adósságszabály időben való kitolása azonban még így sem igazán érthető megoldás. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy miközben a kormány kivonja magát az adósságcsökkentő előírások alól, addig a következő ciklusokra sosem látott szigorúságot ír elő.

2011. december 04. 15:23 | Madár István

A gonosz hitelminősítők, az ártatlan országok és a spekuláns hitelezők

Valahogy sosem tudnak helyesen cselekedni a hitelminősítők - legalábbis ez lehet az ember érzése a válság kitörése óta feléjük áradó harag alapján. A Lehman-válságban szerzett elévülhetetlen érdemek után az európai leminősítések vágták ki sokakban a biztosítékot, az Egyesült Államok kiszórása a tripla-A körből újabb indulatokat szült, majd amikor az uniós kockázatok átértékelési sorába bekerült Magyarország, idehaza is élénk viták indultak a hitelminősítők szerepéről.

2011. november 18. 10:33 | Madár István

Lefeküdtünk az utált IMF-nek

A kormány meglépte azt a felelős lépést, amit már korábban kellett volna - a finanszírozási kockázatokkal terhelt, leminősítés előtt álló ország védőhálót kaphat. A bejelentés módja azonban annyira előkészítetlen, pánikszerű volt, hogy az tovább rombolja a gazdaságpolitika hitelességét.

2011. november 15. 15:19 | Madár István

Mire jó a jegybanki lépés? - Semmire

A monetáris tanács kellemetlen helyzetben volt, hiszen az ülésrendje miatt megszólalási kényszere volt. A kiadott közlemény azonban meglepően gyenge, helyenként nem igazán alátámasztott optimizmussal lebegtette meg a kamatemelés lehetőségét. Jobb híján. Az "elszíjjártósodott" kommunikáció csak egy méretes pofon a jegybank hitelességének, ami mögött felsejlik a tanács súlyos megosztottsága is.

2011.11.15 14:01 Kamatemelés nincs, közlemény van! - Megszólalt a jegybank

2011. október 13. 13:30 | Madár István

Mire lehet jó a 400-as árfolyam?

A devizahitel-végtörlesztés tervének bedobásakor a londoni elemzői körökben széles körben osztották azt a nézetet, hogy ezzel a kormány valójában a drasztikus forintleértékelés és az inflációnövelés lehetőségét kívánja megteremteni. Ezt a forgatókönyvet aztán a legtöbben elvetették, amikor látták, hogy a pénzügyi stabilitási szempontból aggodalomra okot adó végtörlesztés korlátozott keretek között maradhat. Az utóbbi időben viszont újra megerősödött az a nézet, hogy a kormány komolyan gondolhatja a leértékelés politikáját. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mi lehet ennek az oka, illetve milyen kilátásokkal kecsegtet egy ilyen gazdaságpolitika esetleges megvalósítása.

2011. szeptember 20. 23:42 | Madár István

Indulhat a takarítás? - A végtörlesztés tanulságai

A kormány a végtörlesztéses javaslattal bebizonyította, hogy képes teljesen előkészítetlen, óriási pénzügyi stabilitási kockázatokat élesítő ötletekkel előállni. Szerencsére talált elegendő technikai korlátot, amivel enyhítette a problémát, a maradék szemetet meg majd a jegybank takarítja fel. Nagy örömködésre még sincs okunk, hacsak annyi nem, hogy úgy tűnik, ezúttal talán a nagy bajt elkerülve úsztuk meg a bizarr akciót. A tanulság mégis az: nem árt az óvatosság, mert nem biztos, hogy legközelebb ekkora szerencsénk lesz.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility