Terták Elemér

Terták Elemér

közgazdász

Cikkeinek a száma: 29
Nagyot fordult a kocka Amerikában: megroppanhat a techóriások birodalma a választás után?

2026. november 09. 13:25 | Terták Elemér

Nagyot fordult a kocka Amerikában: megroppanhat a techóriások birodalma a választás után?

A Demokrata Párt földcsuszamlásszerű győzelmében a mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatos választói félelmek is jelentős szerepet játszottak az amerikai félidős választásokon. A technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite index csütörtökön több mint 5,5 százalékot esett, ami becslések szerint 2500 milliárd dollárnyi piaci érték eltűnését jelentette. Az eladási hullámot elsősorban Gina Hinojosa texasi kormányzói győzelme váltotta ki, aki az adatközpontok építésének ideiglenes felfüggesztését és az adókedvezmények megszüntetését ígérte. Mivel az amerikaiak többsége pártállástól függetlenül szigorúbb szabályozást vár, az adatközpontok energia- és vízellátásának költségei várhatóan teljes egészében az üzemeltetőkre hárulnak majd. A helyzet a 19. századi vasúti válságokra emlékeztet, ezért a tulajdoni koncentráció fokozódása esetén trösztellenes lépések sem zárhatók ki.

Terták Elemér: A vagyonadó kialakítása kapcsán mit érdemes átgondolni?

2026. november 08. 19:00 | Terták Elemér

Terták Elemér: A vagyonadó kialakítása kapcsán mit érdemes átgondolni?

Az amerikai félidős választással egyidejűleg Kalifornia államban népszavazást is tartottak a milliárdosokra kivetendő vagyonadó bevezetéséről szóló 40. számú indítványról [Prop 40]. Ennek alapján egy egyszeri, 5 százalékos vagyonadót vetnének ki azokra a magánszemélyekre és vagyonkezelő alapokra, amelyek vagyona meghaladja az 1 milliárd dollárt; az ebből eredő bevételeket pedig egészségügyi ellátás, élelmezési támogatás és oktatás finanszírozására fordítanák. A szavazatok közel kétharmadának megszámlálása után úgy tűnik, hogy a javaslat elbukott. A népszavazás eredménytől függetlenül azonban – különösen a választásokat megnyerő demokraták szocialista orientációjú jelöltjei sikereinek fényében – várhatóan folytatódni fognak a vagyonadók növelését szorgalmazó követelések. Éppen ezért Martin Sandbu, a Financial Times elemzője szerint mielőtt elhamarkodott állásfoglalások születnének az egyes konkrét vagyonadó-javaslatok mellett vagy ellen, érdemes alaposan végiggondolni, hogy miként – és milyen mértékben – célszerű megadóztatni a tőkét. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlésben éppen a napokban folyik a vagyonadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat vitája, érdemes Martin Sandbu elemzésével megismerkedni.

Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

2026. október 31. 14:00 | Terták Elemér

Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Az euró bevezetése – a kormány szándékai szerint – elérhető közelségbe került. Jószerint mindenki tisztában van a bevezetéstől várható előnyökkel és hátrányokkal, valamint azzal is, hogy a bevezetéshez milyen feltételeket kell teljesíteni. A bevezetés alapkövetelményei várhatóan 2030-ra megteremthetők, s ha akkor Magyarország belép az Európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), akkor 2032-ben már az euró lehet a törvényes fizetőeszköz. Sok újdonsággal az euró bevezetése a hétköznapi gyakorlatban persze nem fog szolgálni, hiszen a hét szomszédos ország közül négyben már az euró a fizetési eszköz, használata ezért a hazai lakosság számára eléggé megszokott; a hazai vállalatok körében pedig régóta bevett gyakorlat, hogy az irodák és az üzemcsarnokok bérleti díját euróban állapítják meg, a jelentős exportot lebonyolító cégek pedig euróban vezetik a könyveiket és a fő bankszámlájukat is.

Miért hanyatlanak a cégek?

2026. október 27. 13:56 | Terták Elemér

Miért hanyatlanak a cégek?

Az amerikai tőzsdei cégek kudarcának kockázata a 2000-es évek eleje óta jelentősen csökkent, ám ez nem a vállalatok ellenálló képességének köszönhető. A Boston Consulting Group elemzői több mint 30 ezer vállalat ötven évre visszamenő adatait vizsgálták meg, és kudarcnak a tőzsdéről való kivezetést tekintették. Az ötéves kockázat a korábbi 40 százalékról mára 18 százalékra esett, amit a szigorúbb tőzsdei szabályok, a bővülő magántőkepiac, az állami mentőcsomagok és a nullához közeli kamatok magyaráznak. A gazdasági ciklus alig befolyásolja a kivezetések ütemét, egy vállalat valódi kockázata inkább a korától, a méretétől és az ágazatát érő válság jellegétől függ. Mivel a kedvező körülmények megfordulhatnak, a szerzők azt tanácsolják a cégeknek, hogy időben képezzenek tartalékokat.

Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

2026. október 20. 13:00 | Terták Elemér

Így múlik el Frankfurt dicsősége – a Commerzbank felvásárlása után

Egyre több jel utal arra, hogy a Commerzbankért folytatott küzdelem sorsa lényegében már eldőlt: a frankfurti székhelyű hitelintézet a belátható jövőben elveszíti függetlenségét és beolvad az olasz Unicredit bankcsoportba – annak ellenére, hogy a bank menedzsmentje hevesen védekezik az ellenségesnek tartott felvásárlás ellen, a részvények 12 százalékát birtokló német szövetségi kormány pedig eddig kiállt a bank önállóságának megőrzése mellett. Az UniCredit azonban nem hagyta magát eltántorítani a Berlinből érkező intő szavaktól, hiszen – a 2005-ben felvásárolt müncheni székhelyű HypoVereinsbank révén – már több mint húsz éve sikeresen jelen van a német bankpiacon. A milánói bank jelenleg a Commerzbank részvényeinek már legalább a 38 százalékát birtokolja, s a felügyeleti hatóság zöld jelzését követően aligha kétséges, hogy megszerzi magának a frankfurti bankot. A nagy kérdés ezért ma már inkább az, hogy a felvásárlás után rögtön fuzionál-e a HypoVereinsbank és a Commerzbank, és ha igen, akkor München vagy Frankfurt lesz-e az egyesített leánybank székhelye.

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

2026. október 11. 18:00 | Terták Elemér

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?

Terták Elemér: A népszerűtlen kiigazító intézkedéseket mielőbb meg kell hoznia a kormánynak

2026. szeptember 23. 18:00 | Terták Elemér

Terták Elemér: A népszerűtlen kiigazító intézkedéseket mielőbb meg kell hoznia a kormánynak

Csillag István a „12 rejtett aknát örökölt meg a Magyar-kormány – Avagy a lábon vett szavazók esete” című, a Portfolio-n közölt írásában fontos és időszerű ügyeket tesz szóvá. Az általa felsorolt 12 ügy többsége persze nem rejtett taposóakna: létezésükről már régóta tudunk, megszüntetésük indokát is látjuk, ám eddig mégsem történt meg a megszüntetésük. Az persze nyilvánvaló, hogy mindegyik intézkedésnek van haszonélvezője, ezért a megszüntetésüknek óhatatlanul kárvallottja is lesz. Azt kell azonban mindig mérlegelni, hogy a társadalom egészének szempontjából mi a jobb: az elérhető többletbevételből vagy a többletmegtakarításból lehet-e a korrekció fájó hatásait enyhíteni.

Héja-nász Olaszországban – avagy miként veszi Kína új befektetési stratégiája az olasz családi kapitalizmust a harapófogóba

2026. szeptember 10. 09:30 | Terták Elemér

Héja-nász Olaszországban – avagy miként veszi Kína új befektetési stratégiája az olasz családi kapitalizmust a harapófogóba

Elemzők szerint Olaszországban véget ért a kínai tőke iránti eufória. Az euróválság idején az olaszok a kínai állami tulajdonú vállalatokat még megmentőként fogadták. Ma viszont már tartanak tőlük, amint azt a Ferretti jachtépítő irányítási jogának megszerzéséért kibontakozott harc is mutatja. Amikor a hajógyár 2012-ben csődbe ment, a 374 millió euró friss tőkét befektető kínai Weichait, a szuperjachtokat gyártó Ferretti cég mentőangyalának tartották. A jelenlegi geopolitikai helyzetben azonban a fejlett technológiák megszerzésétől való félelmek és az ipari kémkedéssel kapcsolatos gyanakvás terhelik a kínai tőkebefektetések olaszországi megítélését.

A következő kulcsfontosságú „nyersanyag” nem a földből jön – óriási piac épül az MI körül

2026. szeptember 06. 10:00 | Terták Elemér

A következő kulcsfontosságú „nyersanyag” nem a földből jön – óriási piac épül az MI körül

A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése és az adatközpontok egyre növekvő energiaigénye alapjaiban írja át a globális árampiacot: az MI-célú adatközpontok áramfogyasztása 2017 óta évi 12%-kal nő, és az évtized végére az USA-ban már minden más energiaigényes iparág együttes fogyasztását is meghaladhatja. A Boston Consulting Group friss tanulmánya szerint nemcsak az adatközpontok áramellátása, hanem maga az MI-adatfeldolgozási kapacitás is tőzsdei árucikké válhat, ami akár évi 140 milliárd dollárnyi rejtett értéket szabadíthat fel. A fix előfizetéses modellről a mérésalapú, majd várhatóan dinamikus árazásra való átállás már megkezdődött az Anthropic és az OpenAI szolgáltatásainál. Az MI-adatfeldolgozási piac a 2025-ös 360 milliárd dollárról 2030-ra mintegy 2,3 billió dollárra nőhet, és a kialakuló tőzsdei kereskedés az villamosenergia-piacokhoz hasonló működést vehet fel.

Eltűnt a tőzsdéről a növekedés, máshol zajlik az új forradalom

2026. augusztus 27. 06:00 | Terták Elemér

Eltűnt a tőzsdéről a növekedés, máshol zajlik az új forradalom

Egyre kevesebb vállalat választja a tőzsdei jelenlétet – de vajon tényleg a túlszabályozás tehet róla? A helyzet az, hogy a tőzsdék ma már nem a növekedés elsődleges motorjai: ezt a szerepet egy több mint 10 ezer milliárd dolláros, radar alatt működő magántőkepiac vette át. Míg a tőzsdén a régi gazdaság cégei dominálnak, az innováció és a mesterséges intelligencia robbanása nagyrészt zárt ajtók mögött, magánkézben történik. Téves diagnózisra épülő dereguláció helyett ideje szembenézni a tőkepiacok valós átalakulásával.

Alan Greenspan halálára

2026. június 27. 14:00 | Terták Elemér

Alan Greenspan halálára

Az idén 113 éves Fed élén jelenleg a 17. elnök szolgál. Az elnökök sorában a héten elhunyt Alan Greenspan a 13. volt. Az amerikai jegybankot 1987-től 2006-ig vezette, s ezzel a második leghosszabb szolgálati idő az övé.

Milyen árat fizetünk az uniós források hazahozataláért – és milyen árat fizettünk volna Orbán vétóháborújáért?

2026. június 25. 16:00 | Terták Elemér

Milyen árat fizetünk az uniós források hazahozataláért – és milyen árat fizettünk volna Orbán vétóháborújáért?

Az Orbán-kormány éveken át tartó konfrontációs stratégiája az Európai Bizottsággal szemben végül közel 9,5 milliárd euró elvesztésével fenyegetett, miközben a vétózásra épülő politika sem érte volna el célját. A 27 úgynevezett szupermérföldkőből 22 teljesült ugyan, de az utolsó öt elakadt, és az időhúzás a Helyreállítási Alap forrásainak végleges elvesztéséhez vezethetett volna a 2026-os határidő lejártával. A Tisza-kormány pragmatikus megközelítése – a befagyott források felszabadítása és a következő költségvetési ciklus kedvező feltételeinek kiharcolása – lényegesen ígéretesebb stratégiának tűnik, mint az elszigetelődéshez vezető korábbi politika. Az elemzés szerint az előző kormány állítólagos semlegessége az orosz–ukrán háborúban valójában egyoldalú volt, diplomáciai elszigetelődést okozott, és gazdaságilag is károsnak bizonyult. Terták Elemér közgazdász elemzése.

Terták Elemér: még egyszer az állami árszabályozásról

2026. június 23. 09:00 | Terták Elemér

Terták Elemér: még egyszer az állami árszabályozásról

A magyar kormány által bevezetett kamatstop, üzemanyag-árstop és árrésstop megszüntetése világossá teszi: létezik egy kiszámíthatóságra és piaci versenyre épülő alternatív gazdaságpolitikai út. Az árkorlátozásokra valójában nem a globális válságok, hanem nagyrészt a kormányzat saját hibái – az inflációt szító pénzosztogatás, az elhibázott kamatpolitika és a választási szempontú beavatkozások – miatt volt szükség. A gazdaságtörténet Diocletianustól napjainkig bizonyítja, hogy az árkorlátozások csak tüneti kezelést nyújtanak, hosszabb távon pedig több kárt okoznak, mint hasznot. Elérkezett az idő, hogy a támogatások és korlátozások helyett a piaci teljesítmény határozza meg a boldogulást.

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

2026. június 09. 10:00 | Terták Elemér

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

Magyar kilátások: A helyzet reménytelen, de nem súlyos

2026. június 02. 10:00 | Terták Elemér

Magyar kilátások: A helyzet reménytelen, de nem súlyos

Az új ellenzék kritikája ellenére a Magyar-kormány és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás történelmi lehetőséget nyithat a magyar gazdaság előtt: az uniós források felszabadítása egyszerre javíthatja a költségvetés mozgásterét, az ország nemzetközi megítélését és a beruházási kilátásokat. A helyzetet ugyanakkor továbbra is jelentős kockázatok terhelik, hiszen a gyenge európai konjunktúra, az iráni háború gazdasági hatásai, az erősödő forint és a magas költségvetési hiány egyszerre szűkítik az új kormány mozgásterét. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a kabinet képes lesz-e valóban végrehajtani azokat az átláthatósági és gazdasági reformokat, amelyek nemcsak az EU-s pénzek lehívásához, hanem a tartós gazdasági stabilizációhoz is szükségesek.

Szenvedés és bűnhődés helyett legyen inkább magyar euró

2026. május 10. 12:00 | Terták Elemér

Szenvedés és bűnhődés helyett legyen inkább magyar euró

A Tisza Párt győzelmével újra napirendre került a magyar euró kérdése. Miközben a lakosság háromnegyede támogatja az eurót, tudni kell, hogy a közös pénz nem csodaszer, de kivezethet minket az inflációs sokkok és a kiszámíthatatlan kamatok csapdájából. Az ötéves „hegymenet” nemcsak a maastrichti kritériumok szigorú teljesítését, hanem egy évtizedek óta nem látott, következetes gazdaságpolitikai fegyelmet is megkövetel.

Terták Elemér: Mi az igazság a benzinár- és árréstoppal, valamint a rezsivédelemmel kapcsolatban?

2026. május 08. 07:00 | Terták Elemér

Terták Elemér: Mi az igazság a benzinár- és árréstoppal, valamint a rezsivédelemmel kapcsolatban?

Szalai Piroska távozó miniszterelnöki főtanácsadó és az új Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottságának leendő fideszes alelnöke Facebook-oldalán „kasszát csinált” a Kapitány Istvánnak (a leendő Tisza-kormány gazdasági és energetikai miniszterjelöltének) tulajdonított energiapolitikai és egyéb intézkedések várható anyagi következményeiről. Számításai alapján arra jutott egy átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes család példáján, hogy az árréscsökkentés, a védett üzemanyagár és a rezsivédelem feltételezett eltörlése évente átlagosan 1,8 millió forintot venne ki a pénztárcájukból. Havi 150 ezer forint többletkiadás nem csekély többletteher, ezért érdemes közelebbről szemügyre venni Szalai számításainak megalapozottságát.

Terták Elemér: Mi vár a Tisza-kormányra?

2026. április 16. 09:00 | Terták Elemér

Terták Elemér: Mi vár a Tisza-kormányra?

A választás előtt sokan még azok közül is kételkedtek a Tisza Párt győzelmében, akik változást szerettek volna: a kormányzati erőforrásokra épülő kampány, a választási rendszer torzulásai és a korábbi kétharmados győzelem emléke sokakban azt az érzést keltette, hogy kormányváltás aligha lehetséges. A választás eredménye azonban azt mutatta, hogy az elmúlt évek gazdasági stagnálása, az inflációs sokk, a közszolgáltatások romló állapota és az EU-val kiéleződő konfliktusok együtt olyan elégedetlenséget halmoztak fel, amely végül áttörte a politikai rendszer korábbi stabilitását. Az új kormány azonban nehéz gazdasági örökséget vesz át: magas költségvetési hiány, bizonytalan növekedési kilátások és az uniós források körüli viták egyszerre szűkítik a mozgásteret. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e gyorsan hiteles költségvetési pályát felvázolni, hozzáférni a befagyasztott EU-forrásokhoz, és közben elkerülni az infláció és a finanszírozási kockázatok újbóli elszabadulását.

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

2026. április 08. 06:01 | Terták Elemér

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

A Hormuzi-szoros lezárása és az iráni háború nyomán kibontakozó olajválság nemcsak az energiaellátást fenyegeti: a világgazdaság most először kerülhet komoly sokkba úgy, hogy a kormányok már eleve rekordméretű hiánnyal és adóssággal néznek szembe, ez alapvetően korlátozza a válságkezelés lehetőségeit. Mindeközben az olajársokk újabb lökést ad az inflációnak, azt pedig nem lehet orvosolni friss pénznek a gazdaságba történő bepumpálásával.

Geopolitikai vihar közben próbál előrelépni az EU a tőkepiaci kálváriában

2026. március 17. 10:30 | Terták Elemér

Geopolitikai vihar közben próbál előrelépni az EU a tőkepiaci kálváriában

Európa vezetői egy olyan csúcstalálkozóra készülnek, ahol a biztonságpolitikai feszültségek és azok gazdasági következményei egyszerre rajzolják át a mozgásteret. A napirenden a külső válságok kezelése mellett mind hangsúlyosabban jelenik meg az a kérdés, hogyan lehet a bizonytalanság korszakában növelni a közösség védettségét és cselekvőképességét. Ezzel párhuzamosan a figyelem a versenyképesség újraszervezésére és a következő hosszú távú költségvetési ciklus irányainak kijelölésére is kiterjed. A háttérben pedig egy régi dilemma éleződik: mennyi szuverenitást érdemes közös keretekbe terelni ahhoz, hogy a szétszórt erőforrások valódi, összehangolt európai teljesítménnyé álljanak össze.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
–
Holdblog

"Csupa öröm ez a vagyonadó!"

Nem a zsemle kicsi. A Karinthyba jártam középiskolába. 1989-től (hej, micsoda év!), amikor az sajátos okokból az elitgimnáziumok elitjének minősült. Felháborító privilégium!  Nemrég

Holdblog

Kiszáradó tavak, elfolyó milliárdok

Csala Dániel, a Nem víznek való vidék projekt alapítója és Szabó Laci beszélgetése a HOLD After Hours Extrában. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... The post Kiszáradó tavak, e