Tóth I. János

habilitált docens , SZTE BTK

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) Filozófia Tanszékének habilitált docense.
Cikkeinek a száma: 3
A klímaválság valójában a piac kudarcának is tekinthető?

2026. augusztus 22. 08:00 | Tóth I. János

A klímaválság valójában a piac kudarcának is tekinthető?

A klímaváltozásról szóló vita gyakran két véglet között mozog: az egyik nézet szerint fel kell forgatni a meglévő társadalmi-gazdasági rendet, a másik szerint pedig nem kell csinálni semmit. A kettő között azonban létezhet egy harmadik út. A klímaválság ugyanis mindenekelőtt gazdasági probléma is: egy korábban bőségesnek tekintett erőforrás, a légkör szén-dioxid-elnyelő kapacitása szűkössé vált, miközben ennek költségét a piac továbbra sem jeleníti meg megfelelően az árakban. Ha valóban kezelni akarjuk a felmelegedést, nem feltétlenül a piacgazdaságot kell meghaladni, hanem annak hibás ösztönzőit kell kijavítani.

A legjobb klímapolitika, ha minél kevesebb gyerek születik?

2026. augusztus 01. 14:00 | Tóth I. János

A legjobb klímapolitika, ha minél kevesebb gyerek születik?

A klímaváltozásról szóló vitákban régóta magától értetődő feltételezésnek számít, hogy a kisebb népesség kisebb környezeti terhelést jelent. E logika alapján a gyermekvállalás visszafogása is időről időre megjelenik mint lehetséges klímavédelmi eszköz. Cikkemben arra mutatok rá, hogy a népességfogyás és az elöregedés nemhogy nem könnyíti meg a zöld átmenetet, hanem éppen azokat a gazdasági, technológiai és társadalmi feltételeket gyengíti, amelyek nélkül a klímasemlegesség sem érhető el.

Hatalmas hiba lenne megszüntetni az anyák szja-mentességét

2026. július 14. 07:00 | Tóth I. János

Hatalmas hiba lenne megszüntetni az anyák szja-mentességét

Németh György napokban, a Portfolio-n megjelent véleménycikkében amellett érvelt, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert szerinte az a deklarált céljával ellentétben valójában nem ösztönzi a gyermekvállalást – a kétgyermekes anyák adómentességét egyenesen értelmetlennek tartja, mert véleménye szerint az a harmadik, negyedik stb. gyermek vállalásáról szóló döntés ellen szól. Írására reagálva ebben a cikkben amellett érvelek, hogy a hazai demográfiai válság középpontjában nem elsősorban a nagycsaládok hiánya áll, hanem az első és második gyermek megszületésének elmaradása. A négygyermekes anyák 2020 óta fennálló szja-mentességével kapcsolatos, a termékenységet érdemben nem növelő tapasztalatokból nem lehet automatikusan következtetni a kétgyermekes anyákra kiterjesztett kedvezmény hatására, hiszen eltérő célcsoportokról és eltérő döntési helyzetekről van szó. Amellett érvelek, hogy az anyák szja-mentességét nem eltörölni, hanem értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell.

Részletes keresés