• Megjelenítés

Újvári Gábor

tudományos tanácsadó, az MTA doktora , HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos tanácsadója, az MTA doktora.
Cikkeinek a száma: 12
Az erdőtüzek lappangó hatása: évente 8 milliárd tonna talaj veszik el világszerte

2026. február 21. 15:00 | Újvári Gábor

Az erdőtüzek lappangó hatása: évente 8 milliárd tonna talaj veszik el világszerte

Amikor egy erdőtűz kialszik, a probléma gyakran csak ezután kezdődik. Az eső a megperzselt felszínt fedő – gyakran vékony – talajréteget gyorsan lemossa, amely alapvető jelentőségű az erdők, a mezőgazdaság és az ivóvízkészleteket fenntartása szempontjából. Egy, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint az erdőtüzek hatására évente mintegy 8 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, ami nagyjából a globális szárazföldi talajerózió ötödét jelenti.

Megkövült levelek mutatnak rá arra, milyen szélsőségek alakíthatják majd az éghajlati rendszert

2026. január 24. 11:00 | Újvári Gábor

Megkövült levelek mutatnak rá arra, milyen szélsőségek alakíthatják majd az éghajlati rendszert

Amikor a jövő csapadékváltozásairól beszélünk, többnyire azt kérdezzük: több vagy kevesebb eső fog esni? Csakhogy a mindennapokban legalább ennyire számít a másik két kérdés is: mikor esik az eső, és milyen mennyiségben. Lehet ugyanis úgy is nedvesebb egy klíma, hogy közben hosszú aszályok és hirtelen árvizek váltják egymást. Pont ezt a rejtett dimenziót emeli ki a Nature Geoscience-ben decemberben megjelent cikk, amely a földtörténet egy globálisan nagyon meleg éghajlattal bíró szakaszát, a paleogén időszakot vizsgálta.

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

2025. december 14. 11:00 | Újvári Gábor, Topál Dániel

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

Hatmillió évvel ezelőtti légkör nyomai antarktiszi jégbe zárva – Drámai lehűlési tendenciát mutat a felfedezés

2025. november 22. 08:00 | Újvári Gábor

Hatmillió évvel ezelőtti légkör nyomai antarktiszi jégbe zárva – Drámai lehűlési tendenciát mutat a felfedezés

Hatmillió éves jeget fedeztek fel kutatók az Antarktisz Allan Hills régiójának úgynevezett kék jég területén (blue ice area), amely közvetlen bizonyítékot szolgáltat a Föld ősi légkörének összetételéről és a terület éghajlatáról. A felfedezés drámai lehűlési tendenciát tár fel az elmúlt 6 millió évre vonatkozóan, és ígéretes betekintést nyújt az üvegházhatású gázok több millió éven át tartó változásaiba.

Sötétedik a bolygónk – rejtett változások valós klímakockázatokkal

2025. október 24. 16:30 | Újvári Gábor

Sötétedik a bolygónk – rejtett változások valós klímakockázatokkal

Egy friss kutatás több mint két évtized műholdas mérései alapján arra a megállapításra jutott, hogy bolygónk felszíne egyre sötétebbé válik. A Föld albedója – azaz az a képessége, hogy a napsugárzást visszatükrözze a világűrbe – tehát csökkenőben van, melynek révén a beérkező napenergia egyre nagyobb hányada nyelődik el. A Föld éghajlati rendszerének kényes egyensúlyában az ilyen változásoknak nagy jelentősége van. Ezek felhalmozódnak, és meghatározzák az óceánok hőmérsékletét vagy a légköri áramlási mintázatokat. A Föld „elsötétülése” nem csupán statisztikai érdekesség, ez az éghajlati rendszerben megjelenő újabb figyelmeztető jel.

Leállhat-e a Föld klímáját erősen meghatározó atlanti-óceáni áramlási rendszer?

2025. szeptember 30. 17:00 | Újvári Gábor

Leállhat-e a Föld klímáját erősen meghatározó atlanti-óceáni áramlási rendszer?

Az atlanti meridionális alábukó cirkuláció (AMOC) az Atlanti-óceán fő óceáni áramlási rendszere, ami fontos szerepet játszik a földi klímarendszerben. Cikkemben bemutatom, hogy miként működik az AMOC, hogyan „viselkedett” és változott a geológiai múlt során, különösen az utolsó jégkorszak idején. Kitérek a jelenlegi műszeres megfigyelésekre, amelyek alapján az AMOC egy erős éves és évtizedes változékonyság mellett a 2004-2023 közötti időszakra egy enyhe gyengülő tendenciát mutat. Végül a jövőbeli kilátásokat tárgyalva hangsúlyozom az éghajlatváltozás és az üvegházgáz-kibocsátások hatását a rendszer stabilitására.

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

2025. augusztus 24. 10:30 | Újvári Gábor

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

A permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj a Föld szárazföldjeinek mintegy 15%-át borítja, főként a sarkvidékeken és hegyvidékeken. A permafroszt hatalmas, kb. 1400-1600 gigatonna szénnek megfelelő mennyiségű szerves szenet tárol. Ennek felolvadásakor a szén a talajmikrobák tevékenysége révén szén-dioxid vagy – oxigénhiányos környezetben – metán formájában szabadulhat fel, ezzel erősítve a klímaváltozást. Az utóbbi évtizedekben a permafroszt hőmérséklete emelkedett, az aktív réteg vastagodott, és sok térségben már nettó szénforrássá vált. A vegetációváltozás – például a cserjésedés – részben fokozza a szénmegkötést, de az albedó (a felszín fényvisszaverő képessége) csökkenése és a téli talajmelegedés inkább gyorsítja az olvadást. Összességében a permafroszt felolvadása tartósan, hosszú távon is erősíti a globális felmelegedést.

Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?

2025. július 26. 15:05 | Újvári Gábor

Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?

A légköri szén-dioxid-koncentráció minden eddiginél nagyobb ütemben nőtt 2024 során, és bár részsikerek vannak, globális értelemben még mindig nem sikerült megtörni a szénkibocsátás növekedését. Ez pedig elengedhetetlenül fontos lenne a jövőbeni negatív éghajlati és társadalmi-gazdasági hatások csökkentése érdekében, rövidebb (néhány évtizedes) és hosszabb (több száz, illetve ezer éves) időtávon egyaránt. Annál is inkább, mert a jelenkori szénkibocsátás a globális szénkörforgalmon és légköri szén-dioxidon keresztül, éghajlati visszacsatolások által befolyásolva több ezer évre meghatározza a jövő éghajlatát és természeti környezetét, jelentős hatást gyakorolva jövő generációk százainak, sőt, ezreinek az életére.

Kritikus szinten az óceánok elsavasodása – Tízmilliók megélhetése is veszélybe került

2025. június 29. 11:00 | Újvári Gábor

Kritikus szinten az óceánok elsavasodása – Tízmilliók megélhetése is veszélybe került

Egy új kutatás szerint az óceánok elsavasodása kritikus mértéket ért el jó néhány óceáni régióban, ami jelentős mértékben veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat. Korábban kilenc nagy léptékű Föld-rendszer folyamatot és hozzájuk kapcsolódó határértéket definiáltak, amelyek átlépése elfogadhatatlan környezeti változásokhoz vezethet. Ezek egyike az óceánok kritikus mértékű elsavasodása, ami akkor következik be, ha a tengervíz aragonittelítettségi állapota 20%-kal csökken az iparosodás előtti időszakhoz képest. A fenti kutatás szerint a globális felszín alatti óceánok (200 m mélységig) akár 60%-a, míg a felszíni óceánok több mint 40%-a átléphette ezt a határt. Ezek a változások a mészvázképző fajok számára alkalmas élőhelyek jelentős csökkenését eredményezik, beleértve a trópusi és szubtrópusi korallok élőhelyének 43%-os, a sarki pteropodákénak 61%-os, a parti kagylókénak pedig 13%-os csökkenését.

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

2025. május 25. 06:30 | Újvári Gábor

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.

Mennyiben mérsékelhetik a klímaváltozás hatásait a geomérnöki megoldások? Jelentős veszélyeket is mérlegelni kell

2025. április 27. 10:30 | Újvári Gábor

Mennyiben mérsékelhetik a klímaváltozás hatásait a geomérnöki megoldások? Jelentős veszélyeket is mérlegelni kell

A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.

Több millió éve nem volt ekkora bajban a Föld éghajlati rendszere, és a java még hátra van

2025. február 01. 13:00 | Újvári Gábor

Több millió éve nem volt ekkora bajban a Föld éghajlati rendszere, és a java még hátra van

A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Apelso

Mi legyen a tavalyi profittal?

Ez a kérdés minden év elején (a beszámoló jóváhagyásakor) előkerül a tulajdonosok és a cégvezetők körében: "Mi legyen a tavalyi profittal?" Bár csábító azonnal a kifizetés mellett d

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility