• Megjelenítés
Vincze Hajnalka

Vincze Hajnalka

Foreign Policy Research Institute, Eurasia Fellow

Vincze Hajnalka független kül- és védelempolitikai kutató, a philadelphiai Foreign Policy Research Institute (FPRI) transzatlanti és európai kérdésekkel foglalkozó szakértője (Eurasia Fellow). Angol, francia és magyar nyelven publikál, illetve tart előadásokat. Írásai és szakmai tevékenységei megtalálhatók a weboldalán:

http://www.hajnalka-vincze.com

Cikkeinek a száma: 44
Újratervezés, fék vagy padlógáz? Az ukrajnai háború és az amerikai félidős választás

2022. november 08. 12:58 | Vincze Hajnalka

Újratervezés, fék vagy padlógáz? Az ukrajnai háború és az amerikai félidős választás

Rég nem kísérte akkora figyelem az amerikai elnök négyéves hivatali idejének felénél tartott kongresszusi választásokat, mint ezt a mostanit. Belpolitikai téren a demokraták szemében a „demokrácia jövője” forog kockán, a republikánusok szerint a „józan ész” létjogosultsága vagy száműzése a tét. A világ többi részét – leginkább Európát – azonban nem ez érdekli. Hanem hogy Ukrajna kétpárti támogatása – s ezáltal a háború egész dinamikája – mennyiben változna, ha a törvényhozásban többségbe kerülne a Republikánus Párt, azon belül pedig hangsúlyossá válna az eddigi „bármennyiért, bármeddig” háborús politikát kritizáló trumpista szárny. Valójában a választások nyomán számottevő elmozdulás e téren nem fenyeget, általában viszont ennél is nagyobb a „baj”: Amerika Ukrajna-politikája hamarosan változni fog, bármilyen arányban ül is a két párt a Kongresszusban. Legalábbis minden jel és logika efelé mutat.

A háború haszna: a fegyveripar szárnyakat kap, de vajon jó irányban?

2022. október 31. 10:00 | Vincze Hajnalka

A háború haszna: a fegyveripar szárnyakat kap, de vajon jó irányban?

A Kijevnek küldött dollármilliárdos fegyvercsomagok mögött késhegyre menő kereskedelmi-üzleti-ipari harc folyik a nyugati szövetségen belül. A tét óriási. Gazdaságilag messze meghaladja a mostanság repkedő pénzhegyeket, geopolitikai értelemben pedig jócskán túlmutat az Ukrajnában zajló eseményeken. Minden ellenkező híreszteléssel szemben ugyanis Európa stratégiai léte vagy nemléte Brüsszelben, a NATO- és EU-alkudozások során dől el, s nem az oroszok és ukránok között a Donyec-medencében. Utóbbi történések viszont katalizátorként hatnak a gyakran parttalannak tűnő transzatlanti és uniós egyeztetésekre. Ezekben a hónapokban kiderül, merre billen a mérleg a háttérben évtizedek óta a legtöbb feszültséget gerjesztő – politikailag legfajsúlyosabb – hadiipari területen.

Az ukrán háború furcsa köde: a részletekről mindent tudhatunk, a lényegről semmit sem

2022. szeptember 29. 10:05 | Vincze Hajnalka

Az ukrán háború furcsa köde: a részletekről mindent tudhatunk, a lényegről semmit sem

A „háború köde” kifejezés eredetileg a pontos kiigazodás nehézségére utal a csata hevében, amikor az általános bizonytalanság közepette szinte csak vakon tapogatózni lehet. Ami most Ukrajnában történik, az első ránézésre ennek pont ellenkezője. Nem csupán a mobiltelefon-operatőrök és helyi bloggerek osztanak meg minden apró részletet, de egyes nyugati hírszerző ügynökségek is előzékenyen teszik közkinccsé legfrissebb értékeléseiket. A homály azonban nem eloszlott, hanem csak a jelen hírmorzsáiról a múltbeli mozgatórugókra és a jövőbeni forgatókönyvekre szállt át. Természetesen nem spontán. Az elemző keret politikai célzatú elfedése viszont nem veszélytelen. A döntéshozók – immár Nyugaton is – mindinkább a saját maguk által teremtett köd foglyai lehetnek. A tétek pedig közben egyre emelkednek.

Az EU halovány katonai magamutogatása az ukrajnai háborúban

2022. szeptember 09. 10:29 | Vincze Hajnalka

Az EU halovány katonai magamutogatása az ukrajnai háborúban

Csaknem húsz évvel ezelőtt, az EU történetének első, méretben-ambícióban csekélyke, ámde úton-útfélen uniós jelképekkel teletűzdelt katonai műveletét nézve a BBC tudósítója kajánul megjegyezte: a misszió láthatóan jóval fontosabb az Európai Uniónak, mint Macedóniának, melynek segíteni igyekezne. Az azóta eltelt két évtized során folyton bebizonyosodott az uniós védelempolitika alapvetően öncélú jellege. Az operettkatonáskodások és az egymás hegyén-hátán burjánzó fegyverkezési „mechanizmusok” legalább annyira az EU politikai létezésének fitogtatását célozzák, mint bármi lényegi – stratégiai értelemben előremutató – változást. Ugyanez a helyzet most „az Ukrajnának nyújtott EU-támogatás” című listán szereplő két katonai természetű lépéssel: a közösen finanszírozott fegyverszállításokkal, illetve a tengernyi huzavona után immár hivatalosan is „készülőben levő” katonai kiképző misszió tervével.

Ideje volna Ukrajnában tárgyalóasztalhoz ülni? Nyugaton egyre többen ezt sürgetik

2022. július 27. 06:10 | Vincze Hajnalka

Ideje volna Ukrajnában tárgyalóasztalhoz ülni? Nyugaton egyre többen ezt sürgetik

Nyár elejétől folyamatosan szaporodnak az – immár nyilvánosan is megpendíteni mert – kérdőjelek az ukrajnai háborúban eddig vitt nyugati politika bölcsességét, fenntarthatóságát illetően. Macron francia elnök szerint nem volna jó Oroszország „megalázására” törekedni, s még a helyesen-gondolkodó fősodor fáklyavivőjének számító New York Times is úgy véli: az ukrán konfliktus „kezd bonyolulttá válni”. Mindeközben pár hónapnyi diszkrét hallgatást követően imitt-amott megszólalnak a rutinosabb geopolitikai elmék. És ugyanazt üzenik. Ideje lenne megálljt parancsolni az első – mégoly nemes – felindulás vezérelte stratégiai-gazdasági ámokfutásnak, s helyette sürgősen következményekben, észszerűségben, felelősen kellene gondolkodni. Mert ha nem...

Az ukrán EU-tagjelöltet már egy alapjaiban más Európa fogadná

2022. július 06. 13:55 | Vincze Hajnalka

Az ukrán EU-tagjelöltet már egy alapjaiban más Európa fogadná

A június végi EU-csúcstalálkozó hozta a papírformát, a Huszonhetek annak rendje és módja szerint jóváhagyták Ukrajna (és vele Moldova) tagjelölti státuszát. Erre ki-ki saját vérmérséklete és hivatali pozíciója szerint reagál: egyesek tapsolva-éljenezve előrébb teszik közösségi média profiljukon az ukrán zászlócskát, mások csendben hümmögve osztanak-szoroznak, és az Unió teljes lebénulását vizionálják. Mindkettő erős túlzás. Az állam- és kormányfők által elfogadott záródokumentumnak ugyanis van egy, az ukrán tagjelöltség beharangozásánál jóval fontosabb momentuma. S kivételesen nem a lábjegyzetben, hanem mindjárt a legelső bekezdésekbe foglalva. Ez a néhány, a „tágabb Európáról” szóló mondat potenciálisan az egész ukrán csatlakozás kérdését – sőt: magát az európai integrációt is – teljesen új pályára állíthatja.

Macron újra: Jupiter a puskaporos hordó tetején

2022. május 09. 15:00 | Vincze Hajnalka

Macron újra: Jupiter a puskaporos hordó tetején

Újraválasztásának estéjén Emmanuel Macron legnagyobb bosszúságára az Eiffel-torony fényei az ő kifejezett kérése dacára sem ragyogtak fel a győzelmi beszéd alatt: a franciák által „Vashölgyként” emlegetett látványosság sötétségbe burkolózva szemlélte a diadalt. Az ünneplés egyébként is feltűnően kurtára és visszafogottra sikeredett. De nem a kampány utolsó heteiben amúgy is náthaszintre lefokozott járványhelyzet okán, s nem is az elnök-elnökjelölt energiáit instagramképeken láthatóan lefoglaló ukrán háború miatt. Hanem mert eluralkodott a hangulat, miszerint újfent megválasztása egyrészt „jobb híján” alapon történt, másrészt bizonytalanságok tömegének nyitánya. S mert azok a folyamatok, amelyek első mandátumának két nagy, belső eredőjű eseményéhez – a sárgamellényesek tüntetéseihez és Samuel Paty középiskolai tanár lefejezéséhez – vezettek, továbbra is időzített bombaként ketyegnek Franciaország alatt.

Forró háborúban kell a leghidegebb fej

2022. március 11. 14:59 | Vincze Hajnalka

Forró háborúban kell a leghidegebb fej

Háború dúl Európában: az orosz támadás alatt álló Ukrajnában nők és gyermekek menekülnek, mezei állampolgárok fegyvert fognak, történelmi épületekből lesz romhalmaz. Ám mint mindig, a háború most is átmeneti állapot kettő, a diplomácia által uralt szakasz között. Egyrészt a megelőző tárgyalások nyilvánvaló kudarcának folyománya, másrészt azt célozza, hogy a korábbi helyzethez képest új pozíciókból, új erőviszonyok rögzítéséről tárgyaljanak utána. A Nyugatnak, benne Európának tehát mindenekelőtt józanul kell gondolkodnia. A felkorbácsolt érzelmek közepette hozott válaszlépések csak aszerint értékelhetők érdemben, hogy vajon most korlátozzák vagy fokozzák-e a konfliktust, s vajon számunkra kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásolják-e a későbbi, a háborút követő biztonsági helyzetet.

Háború Ukrajnában: mitől érezhetik biztonságban magukat a magyarok?

2022. február 28. 06:15 | Vincze Hajnalka

Háború Ukrajnában: mitől érezhetik biztonságban magukat a magyarok?

A határ túloldalán zajló háború képeit látva vélhetően mindenkit foglalkoztat, hogy a fegyveres konfliktus vajon átterjedhet-e hazánkra. A megnyugtatónak szánt válasz erre az, hogy nem, dehogy: hiszen NATO-tagként az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkében előirányzott kollektív védelem oltalma alatt állunk. A szomszédból szinte ide hallatszó fegyverropogás zajában sokan ezt azért némileg kétkedve fogadják – láttunk már a történelemben példát arra, hogy egy-egy szerződés annyit ért csak, mint a papír, amire írták. A rossz hír az, hogy valójában a sokat emlegetett 5. cikknek még csak a szövegében sincs automatikus védelmi garancia. A jó viszont az, hogy a biztonság, ami a NATO-tagságunkból fakad, szilárdabb alapokon nyugszik, mint holmi papírdarab. Amerika ugyanis a saját érdekei miatt nem engedheti meg magának, hogy bármely NATO-szövetségesét magára hagyja. És ami a lényeg: ezt Moszkva is tudja.

Európa bokszzsák vagy kisinas lehet csak az Ukrajna körüli orosz-amerikai erőpróbában

2022. január 31. 16:50 | Vincze Hajnalka

Európa bokszzsák vagy kisinas lehet csak az Ukrajna körüli orosz-amerikai erőpróbában

Ismét egy válság, és Európa ismét csak az oldalvonalról asszisztál hozzá – mondhatnánk csüggedten az immár két hónapja érlelődő ukrán helyzet kapcsán. De a dolog még ennél is kellemetlenebb. Ezúttal ugyanis az EU úgy nem rúg labdába sem, hogy az elmúlt években a „stratégiai autonómia” és „európai szuverenitás” fogalmak úton-útfélen hangoztatásával feltupírozta a hozzá fűzött reményeket. S ellentétben az indiai-csendes-óceáni térség, Irán vagy éppen az afganisztáni tálibok ügyével, ami most zajlik, az a saját földrészén, közvetlenül az ő bőrére megy. De mit is várhatunk tőle? Hiszen a tagállamai az Oroszországot, Amerikát, saját fenyegetettségüket vagy biztonságukat érintő alapkérdésekben sem értenek egyet. Az egyetlen közös cél most EU-szinten az, hogy az Unió ne tűnjön teljesen feleslegesnek.

Az orosz-ukrán háborús dobpergés harminc éves nyulat ugrat ki a NATO-bokorból

2022. január 11. 17:59 | Vincze Hajnalka

Az orosz-ukrán háborús dobpergés harminc éves nyulat ugrat ki a NATO-bokorból

Az ukrán határon rendezett orosz csapatösszevonási műsor és az arra válaszként érkező nyugati irgum-burgum reakciók után Moszkva decemberben egy mozdulattal átpasszolta a labdát Washingtonnak és a NATO-nak. A diplomáciában szokatlan módon ugyanis nyilvánosan közzétett ide is, oda is egy-egy megállapodás-tervezetet. Amit egyesek tárgyalási alapnak, mások ultimátumnak, megint mások színtiszta provokációnak tekintenek. A két szöveg sarkalatos pontja az USA-vezette katonai szervezet keleti irányú terjeszkedése, s vele Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása. Egészen pontosan ennek kategorikus elutasítása. Putyin elnök így több legyet üthet egy csapásra: saját közvéleményét összekovácsolja, egyúttal felizzítja a NATO-szövetségesek közötti ellentéteket, ráadásul mindezt egy olyan kérdésben, amiben – tárgyilagosan nézve – az orosz érveket korántsem lehet félreseperni egy kézlegyintéssel.

A mini-migránsválság telibe találta az EU Achilles-sarkát

2021. november 25. 14:59 | Vincze Hajnalka

A mini-migránsválság telibe találta az EU Achilles-sarkát

A lengyel-fehérorosz határon zajló migránsdráma kapcsán az Európai Unió geopolitikai értelemben ismét nem jeleskedett. Ország-világ előtt bemutatta, hogy heteken át bárki kedvére packázhat vele, elég, ha az amúgy is több sebből vérző migrációs politikájánál fogja meg. És változást ebben egyhamar remélni sem lehet. Az EU-t a fehérorosz elnökkel szembeállító konfliktus ugyanis semmi azokhoz az ellentétekhez képest, melyek bevándorlás-menekültügy téren a tagállamok között feszülnek, netán a Parlament, a Bizottság és a Tanács között törnek felszínre, vagy éppenséggel a politikai vezetőket ütköztetik saját közvéleményük túlnyomó többségével. Mindezt akkor, amikor az Unió Lukasenkánál nagyságrendekkel komolyabb játékosoknak is a célkeresztjében van, a rá nehezedő migrációs nyomás pedig a következő évtizedekben nem pár ezer, hanem sok millió bevándorlójelöltet mozgósíthat.

Franciaország élére törhet a muszlimüldözőnek, jogállamtiprónak és nőgyűlölőnek tartott meglepetésember

2021. október 26. 16:59 | Vincze Hajnalka

Franciaország élére törhet a muszlimüldözőnek, jogállamtiprónak és nőgyűlölőnek tartott meglepetésember

Francia politikai és média berkekben eluralkodott a pánik. Fél évvel az elnökválasztás előtt több közvéleménykutatás a második fordulóba várja Eric Zemmour konzervatív újságírót, számos politikai sikerkönyv szerzőjét, a rendre televíziós nézettségi rekordokat döntögető elemzőt, akinek markánsan bevándorlásellenes érvelése harminc év lankadatlan struccpolitikájának vet véget. Polgárháború lesz Franciaországban? Szerinte nem lesz, már zajlik. Mi másnak lehetne hívni azt, amikor tanárt fejeznek le, papot késelnek meg, rendőrt köveznek-égetnek, s az ország mind nagyobb területei válnak tiltott zónává a közhatalom számára? Idegengyűlölő volna? Mint mondja: senkivel semmi baja, csak éppen franciaként Franciaországban a – bármilyen bőrszínű, etnikumú – franciákat preferálja. A többiektől pedig elvárná, hogy ők alkalmazkodjanak a francia kultúrához-életvitelhez, ne pedig fordítva. Akármi legyen is a kampány kimenetele, az ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal Zemmour az egészet máris a feje tetejére állította.

Jó európai-e Németország, vagy csak arra használja az EU-t, hogy növelje saját hatalmát?

2021. szeptember 25. 15:00 | Vincze Hajnalka

Jó európai-e Németország, vagy csak arra használja az EU-t, hogy növelje saját hatalmát?

A németországi választások kapcsán egymást érik a találgatások, hogy vajon Európa szempontjából mit is jelent majd egy ilyen vagy olyan összetételű új német kormány. Előbb azonban érdemes szemügyre venni, hogy úgy általában mit jelent Németországnak Európa és Európának Németország. A sok évtizedes alapvetésekben ugyanis aligha várható változás. 1963-ban Charles de Gaulle francia elnök a maga részéről sommásan összefoglalta: „A németek úgy viselkednek, mint a disznók. Elárulják Európát”. Buzgón kendőzve bár, de máig javarészt ez a vélemény járja a Rajna nyugati partján. Ugyanakkor a közvélekedés sok helyen úgy tartja, hogy Berlin az EU jótanulója: fizet, mint a katonatiszt; egyre több hatalmat ruházna az uniós intézményekre; nála zöldebb környezetvédőt az ember keresve se talál; védelmi kérdésekben pedig szerényen meghúzza magát (legfeljebb a leszerelésről és a világbékéről ejt itt-ott pár szócskát). Lehet, hogy az egész csak jó taktikázás?

Digitális nagyhatalommá válna Európa, de lehet, hogy ez csak ábránd marad

2021. augusztus 22. 13:10 | Vincze Hajnalka

Digitális nagyhatalommá válna Európa, de lehet, hogy ez csak ábránd marad

A digitális térben az amerikaiak üzletelnek, a kínaiak másolnak, az európaiak pedig szabályoznak – tartja a mostanra jócskán elavult mondás. Ahogy ugyanis Kína mindinkább az USA vetélytársaként pozicionálja magát, a technológiai verseny ma már mindkettőnél stratégiai prioritás. Az új helyzetben viszont félő, hogy „vége a gyereknapnak”: európai oldalról a szabályozó szerep sem tartható soká. Míg Washington és Peking dollár százmilliárdokat és teljes politikai-diplomáciai arzenálját mozgósítja a tech szektorért, addig az EU-tagállamok jórésze nem lát tovább az orra hegyénél, s a „nyitott piac” dogmáját szajkózva szabotál minden önálló európai kezdeményezést. Márpedig – az Ericsson cég igazgatójának hasonlatával élve – nem az írja a KRESZ-szabályokat, akinek sem nagy autógyártói nincsenek, sem profi úthálózata. Az áttörést hozó digitális technológiák és infrastruktúrák saját jogon való birtoklása nélkül Európa előbb-utóbb kénytelen lesz másoktól importálni minden kulcselemet, beleértve a szabályokat.

Digitális vasfüggönnyel fenyeget az új hidegháború, és ez még csak a kezdet

2021. július 24. 06:15 | Vincze Hajnalka

Digitális vasfüggönnyel fenyeget az új hidegháború, és ez még csak a kezdet

Az Ormuz-öböl térségében repkedő hipermodern amerikai F-35-ös felett az ellenség a távolból átveszi az irányítást és földre kényszeríti a gépet; Washingtonban az elnök tanácsadóját kínai tárgyalópartnere figyelmezteti az édesanyjától érkezett sms-re – s azt is megmondja, mi áll benne; a kormányzat teljes kommunikációs rendszere lehal, beleértve a hivatali telefonokat, hitelkártyákat, e-maileket; a Dél-kínai-tengeren felvonuló amerikai flotta pedig megsüketül, elnémul, megvakul egy kínai kibertámadás következtében – a hadihajók végül egymás közt zászlókkal jeleznek. A „2034 – a következő világháború” című, nemrég megjelent könyvben James Stavridis tengernagy, korábbi NATO-főparancsnok, és szerzőtársa vetítik előre ezeket a jeleneteket. Tökéletes időzítéssel. Mostanság ugyanis, amikor a Huawei, ZTE, Google, Facebook és techóriás társaik kapcsán egyre sokasodó, egyre nagyobb port kavaró döntések születnek, a politikusok gondolatmenetének végén éppen ilyen rémforgatókönyvek lebegnek.

A foci és a politika se veled, se nélküled viszonyában újat hoz a mostani Európa-bajnokság

2021. június 30. 19:22 | Vincze Hajnalka

A foci és a politika se veled, se nélküled viszonyában újat hoz a mostani Európa-bajnokság

Egy kvízjátékban az emberek – a Föld bármely szegletében – vajon Cristiano Ronaldo vagy António Costa nevét találnák-e el több eséllyel? Utóbbi Portugália miniszterelnöke immár hat éve, idén januártól ráadásul az EU-tanács soros elnökségének vezetője. A válasz mégsem lehet kétséges. Nem véletlen, hogy a futball a maga elképesztő – határokon, földrészeken átívelő, társadalmi osztályra, bőrszínre, vallásra fittyet hányó – népszerűsége következtében mindig is a politikusok vágyainak tárgya volt. A politikai célú felhasználására irányuló törekvéseknek azonban az utóbbi időben az ereje is nőtt, a tartalma is változott.

A tagállamok érzik, hogy az EU ebben a formában nem létezhet tovább: a nagy szavakból nincs hiány, nagy tettekre nincs kilátás

2021. május 30. 10:43 | Vincze Hajnalka

A tagállamok érzik, hogy az EU ebben a formában nem létezhet tovább: a nagy szavakból nincs hiány, nagy tettekre nincs kilátás

A nemrég útnak indított, egy évig tartó kollektív ötletbörze az Unió jövőjéről felettébb vonzó gondolat. Az állampolgárok véleményét kikérve és becsatornázva a tervek szerint az EU reformjához – s ki tudja: akár a szerződés módosításához – vezet majd. E szimpatikus forgatókönyvet azonban rögvest árnyalni érdemes. Először is: a konklúziókat már most borítékolni lehet. Másodszor: lényegi, politikai ügyekben az EU pontosan ugyanolyan magatehetetlen marad utána, mint előtte. Harmadszor: az Európai Unió jövőjét illetően már a kérdésfeltevés is téves. Ha ugyanis ragaszkodnak a 27-es felálláshoz, akkor Európának nem lesz jövője. Kiírja magát a történelem színpadáról, sorsáról majd külső hatalmak döntenek.

Amerika kivonul Afganisztánból, közben a civilizációs harc ma már Európában is dúl

2021. május 01. 13:00 | Vincze Hajnalka

Amerika kivonul Afganisztánból, közben a civilizációs harc ma már Európában is dúl

A kör bezárul: egy szívbemarkolóan jelképes, szeptember 11-i kivonulási dátummal ér véget Amerika húsz éven át tartó afganisztáni háborúja. Legalábbis hivatalosan, és ha minden a tervek szerint halad. Már amennyire tervről egyáltalán még beszélni lehet egy ilyen gigantikus fiaskó kapcsán. Herbert McMaster korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az Egyesült Államok az afgán beavatkozást úgy kezelte, mint „egy egyéves háborút, hússzor egymás után”. A NATO ehhez szófogadóan – néha kicsit fogát csikorgatva – asszisztált. Most pedig mindenki lélegzetvisszafojtva figyel, hogy mit lépnek a „levadászásukhoz” képest meglehetősen jó formában lévő, időközben tárgyalópartnerré avanzsált terroristák.

Világháború zajlik a globális hatalmak között, de fegyverek helyett most vakcinákkal harcolnak

2021. március 26. 16:00 | Vincze Hajnalka

Világháború zajlik a globális hatalmak között, de fegyverek helyett most vakcinákkal harcolnak

A koronavírus elleni oltások elosztása remekül tükrözi a nemzetközi hatalmi harcokat, egyúttal igencsak összekuszálja a jól bejáratott narratívákat. Biden elnök például kerek-perec megmondta: America first, vagyis addig senki nem kap az ott gyártott oltásokból, amíg minden arra vágyó amerikainak nem jutott elegendő vakcina. Ez egyébként szíve joga, állampolgárai szempontjából az ellenkezője problémásabb volna. Amikor azonban az Európai Unió csak tizedennyit tesz, egy félénk exportkontroll-kezdeményt vezet be, akkor mindenki kapzsiságot, önzést, erődmentalitást emleget. Ha viszont Oroszország vagy Kína ad készleteiből az itt-ott rászorulóknak, az rögtön csúf befolyásszerzés, elvtelen reálpolitika. Hiszen tudvalévő: amikor fordítva, a Nyugat lép fel bőkezűen, őt pusztán emberbaráti szempontok vezérlik, presztízsnek, érdekeknek, diplomáciának nyoma sincs...

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Kasza Elliott-tal

Macy's Inc - kereskedés

Tavaly októberben vásároltam, nem is keveset, mert akkor azt hittem, hogy a korrekciónak vége, és már egy felfelé tartó impulzusba ülök bele pár hétre. Hát nem, az a korrekció idén április

RSM Blog

HR trendek 2025-2026

A magyar munkaerőpiac 2025-ben fordulóponthoz érkezett. A gazdasági bizonytalanság, a technológiai fejlődés és a társadalmi elvárások együtt formálják át a vállalatok működését. Az elk

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility