15°C derült
Budapest
  • Megjelenítés
Vincze Hajnalka

Vincze Hajnalka

Foreign Policy Research Institute, Eurasia Fellow

Vincze Hajnalka független kül- és védelempolitikai kutató, a philadelphiai Foreign Policy Research Institute (FPRI) transzatlanti és európai kérdésekkel foglalkozó szakértője (Eurasia Fellow). Angol, francia és magyar nyelven publikál, illetve tart előadásokat. Írásai és szakmai tevékenységei megtalálhatók a weboldalán:

http://www.hajnalka-vincze.com

Cikkeinek a száma: 54
Katonai nagyhatalommá válna Európa – A saját biztonságát sodorhatja veszélybe?

2026. szeptember 16. 09:24 | Vincze Hajnalka

Katonai nagyhatalommá válna Európa – A saját biztonságát sodorhatja veszélybe?

Az európai védelempolitika (vagyis minden, amiben fegyver van és katona) ma vitathatatlanul az Európai Unió slágerágazata. Egyfelől ennek már nagyon itt volt az ideje. Egy francia külügyminiszter korábban találóan azt mondta: az európaiak gondtalan plüssmaci módjára bóklásznak a világpolitika Jurassic parkjában. Másfelől viszont a mostani eszmélés mikéntje rengeteg kérdést vet fel. Alkalmas lehet-e huszonhét különböző, gyakran egymással is rivalizáló ország együttese többre, mint plüssmaci-szerepre? És ha megpróbálja, vajon felkészült-e a következményekre?

Az amerikai stratégia kisiklatása

2026. szeptember 11. 11:19 | Vincze Hajnalka

Az amerikai stratégia kisiklatása

Az elmúlt negyedszázad jó részében a „terrorellenes háború” volt az amerikai kül- és védelempolitika vezérfonala. Ez lélektanilag érthető, stratégiailag azonban végzetes hibának bizonyulhat. A 2001. szeptember 11-i terrorakció okozta nemzeti trauma egyedül Pearl Harbor hatásához hasonlítható, de még annál is drámaibb változatban: a támadás az Egyesült Államok végképp sebezhetetlennek hitt kontinentális területét, annak is a jelképes szívét érte, közel 3000 fős nem katonai, hanem civil áldozattal. Az azonnali kemény válaszcsapás borítékolható volt, ahogy a felelősök mind egy szálig történő „levadászása” is. Az amerikai nemzetbiztonsági doktrína és hadigépezet totális és tartós átprogramozása viszont meglepetésként ért mindenkit. Olyan stratégiai fókuszvesztés történt, aminek a teljes súlyát csak manapság – Iránnal szemben, Kínával és Oroszországgal a láthatáron – kezdjük felmérni.

Iránban Amerika veszített – Belebukhat, de szárnyakat is kaphat tőle

2026. július 06. 18:00 | Vincze Hajnalka

Iránban Amerika veszített – Belebukhat, de szárnyakat is kaphat tőle

Nagyságrendileg más súlycsoportba tartozó ellenfelek közötti hadakozás végén egyszerű a képlet: ha az eleve esélytelennek tartott fél nem szenvedett megalázó vereséget, nyert; ha a győztesnek várt fél nem aratott elsöprő diadalt, veszített. Amerika esetében ez most hatványozottan igaz. Számára ugyanis a következmények messze az Öböl-térségen túl mutatnak. Szuperhatalmi tekintélyén komoly csorba esett: ellenfelei ettől felbátorodnak, szövetségesei alternatív megoldásokat keresnek. Ám mégsem minden teljesen fekete. Katonailag van némi vigasz és a globális sakkjátszmában is történnek pozitív lépések. S főleg: az iráni fiaskó akár fel is pörgetheti Amerika legendás dinamizmusát. Talán.

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

2026. május 30. 17:00 | Vincze Hajnalka

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

Trump iráni hadművelete a 2003-as iraki háborúra emlékeztet?

2026. március 09. 09:09 | Vincze Hajnalka

Trump iráni hadművelete a 2003-as iraki háborúra emlékeztet?

A gyakran elhangzó kérdésre a válasz: „eredetileg nem”. Az idő haladtával viszont az iráni akció egyre több eleme a balul elsült iraki háborút idézi fel. Méghozzá potenciálisan sokkal súlyosabb következményekkel. Emlékeztetőül: az iraki háború annak iskolapéldája immár huszonegynéhány éve, hogy egy hamis okok alapján, nemzetközi felhatalmazás nélkül indított invázió, rezsimváltó céllal és demokrácia-export jelszó alatt, véres polgárháborúba sodort egy országot, ahol ezáltal szárba szökhetett az Iszlám Állam terrorszervezet – mindezt több ezer amerikai katona halálának árán és körülbelül 2 ezer milliárd dollár költséggel.

Iráni szerencsejáték: Amerika sokat nyerhet, de hatalmasat kockáztat

2026. március 03. 15:57 | Vincze Hajnalka

Iráni szerencsejáték: Amerika sokat nyerhet, de hatalmasat kockáztat

Az Irán elleni hadműveletek híreire egyesek tapsolnak, mások pedig háborognak szerte a világban, a Pentagon stratégiai tervezőinek asztalán eközben az óra hangosan ketyeg. Nyilván egyetlen könnycseppet sem hullatnak a közel fél évszázada „Halál Amerikára” jelszóval operáló iráni vezetők sorsa felett, ám azzal is tisztában vannak, hogy a műveletek semmi esetre sem húzódhatnak el. Nem csupán Donald Trump szavazóbázisa érezné ugyanis magát átverve – az elnök nekik a „véget nem érő háborúk” egyszer s mindenkori végét ígérte –, de vészesen leapadnának az egyébként is kritikus szinten lévő fegyverkészletek, s félő, hogy megrepedne az évek óta túlterhelt amerikai hadigépezet.

Venezuela és az új amerikai külpolitika: kakukktojás vagy iskolapélda?

2026. január 09. 18:00 | Vincze Hajnalka

Venezuela és az új amerikai külpolitika: kakukktojás vagy iskolapélda?

Az Egyesült Államok venezuelai akcióját mindenki a saját szája íze szerint magyarázza. Van, aki számára az ország szuverenitásának megsértésével az USA durva precedenst teremt, Trump felrúgja a szabályokon-alapuló-nemzetközi-rendet, és egyébként is Washington már megint a korábbról jól ismert beavatkozó, olajszerző, rezsimváltó hobbijának hódol. A másik oldal éljenez, mondván: eltűnt a kommunista diktátor, Trump végre beállt a sorba, felismerte, hogy az Egyesült Államoknak igenis rendet kell tartania a bolygón, jöhet a következő célpont. Mindkét értelmezés a múltban ragadt reflexekből táplálkozik, mindkettő egyaránt fals. Washington ugyanis nem jókedvében ragadtatta magát erre az akcióra, hanem mert úgy érzi, kényszerhelyzetben van.

Triplán hibázott Amerika, de erős európai szövetségeseket akar

2025. december 10. 11:00 | Vincze Hajnalka

Triplán hibázott Amerika, de erős európai szövetségeseket akar

Elárulja a szövetségeseit, ellenségként viselkedik, európai belügyekbe avatkozik – íme pár példa a napokban megjelent amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiával szemben megfogalmazott vádakra. Érdekes, hogy a felháborodott reakciókról sokat hallani, a dokumentumban foglaltakról jóval kevesebbet. Az ott szereplő megállapítások egy része ugyanis olyan tényeket feszeget, melyeket a politikai és média főáram java az állampolgárok érzékeny fülétől messze tartana. A szöveget olvasva ráadásul dugába dől az „ellenséges Amerika” narratíva. Kiderül, hogy Washington őszintén úgy látja: Európa a vesztébe rohan. És az is, hogy ezt nem – már csak a saját stratégiai érdekei miatt sem – akarja.

Meglepő fordulat: Trump hívei már nem értik, mit csinál imádott elnökük

2025. november 22. 13:10 | Vincze Hajnalka

Meglepő fordulat: Trump hívei már nem értik, mit csinál imádott elnökük

Donald Trump otthon bajban van. Nem a november elején tartott helyi szavazásokon elért vitathatatlan demokrata győzelem, hanem a saját táborában dúló harcok miatt. Hetek óta a MAGA (Make America Great Again, a Trump-hívek populáris mozgalma) legnagyobb nevei esnek egymásnak, méghozzá a bázis szemében fontos kérdésekben. A vég kezdete volna ez a konzervatív oldal számára? Nem feltétlenül. Egyrészt, mert Donald Trump 2024-es újraválasztása egy mélyebb, átfogóbb társadalmi-kulturális elmozdulás – vagy helyrebillenés – része. Másrészt pedig, mert Trump elnökben a pragmatizmusa, a MAGA-mozgalomban pedig az alapelvei miatt benne van az önkorrekció esélye.

Veszélyben a NATO, Ukrajna várhat: itt az ideje válaszolni Oroszországnak

2025. szeptember 23. 06:15 | Vincze Hajnalka

Veszélyben a NATO, Ukrajna várhat: itt az ideje válaszolni Oroszországnak

A NATO-területre történő orosz drón- majd vadászrepülő behatolás-sorozat a három és fél éve tartó háború stratégiailag messze legsúlyosabb mozzanata. Ha nem a megfelelő válasz érkezik rá, az közép- és hosszú távon minden korábbinál több áldozattal járhat. Az optimális válaszlépés két részből állna. Egyrészt a NATO-nak példát kell statuálnia. Erőfölényének egyértelmű demonstrálására van szükség, ellenkező esetben akár most rögtön nyugalomba vonulhat. Másrészt világossá kell tennie: Ukrajna ebből a szempontból érdektelen, ez itt a NATO és Oroszország meccse – a tét tudniillik az 5. cikk hitelessége.

Itt az „erős emberek” kora

2025. szeptember 05. 10:00 | Vincze Hajnalka

Itt az „erős emberek” kora

Az amerikai légierő koronaékszerei az alaszkai Trump-Putyin csúcstalálkozón többek voltak, mint holmi látványelem. Rögtön érkezéskor egy F-35-ös harci gépekkel kísért B-2-es bombázó húzott el az orosz elnök feje felett. A vörös szőnyeget egy másik, atomtöltet hordozására is képes lopakodó B-2-es, továbbá az orosz gépek elfogásában közismerten jeleskedő F-22-es vadászgépek sora szegélyezte. Távozáskor pedig ismét csak F-22-esek intettek a levegőben két oldalról istenhozzádot a Bering-szoros felett hazafelé tartó orosz államfőnek. Donald Trump semmit nem bízott a véletlenre. Az üzenet Putyinnak szólt, ám úgy, hogy a világ többi része is értsen belőle. Felesleges erőfitogtatás, hasznos tisztázás, avagy egy korszakváltás tünete?

Fordulatot hozott Trump a háborúban, Putyinnak ki kell teríteni a lapjait

2025. június 03. 06:30 | Vincze Hajnalka

Fordulatot hozott Trump a háborúban, Putyinnak ki kell teríteni a lapjait

Az egész világ hetek óta találgatja, vajon Donald Trump mit ért az alatt, hogy „kisétál”, ha az orosz-ukrán tárgyalások nem a kedve szerint haladnak. Lehet, hogy csapot-papot ott hagy, mondván: bajlódjanak vele az európaiak? Vagy éppenséggel felpaprikázódik, amiért Putyin semmibe veszi az amerikai erőfeszítéseket és gesztusokat, s újra előkerül, hogy „kinek nagyobb az atomrakétája”? Nincs elemző vagy bennfentes, aki azt állítaná, bizton tudja, mi jön – a legbizonytalanabb talán maga az elnök. Egy dolog azonban kétségtelen: minden kaotikusság és oda-vissza hepciáskodás dacára a Trump-adminisztráció eddig több lényegi ponton üdítő kijózanodást eredményezett.

A brüsszeli bizottság a fegyvereken keresztül föderalizálná Európát

2024. október 12. 15:00 | Vincze Hajnalka

A brüsszeli bizottság a fegyvereken keresztül föderalizálná Európát

A parlamenti jóváhagyásra váró új Bizottság első nyilatkozatai és összetétele is világossá tette: a brüsszeli testület katonai-védelmi téren komolyabb szerepet szán magának a jövőben. S mindjárt a lényegre térne, a kül- és védelempolitikai hitelesség alapjául szolgáló fegyveripart vonná egyre inkább saját vonzáskörébe. Csakhogy ez a terület – éppen létfontossága miatt – mindezidáig szigorúan tagállami hatáskörben maradt. Jó vagy rossz ötlet-e több beleszólást adni „Brüsszelnek”? Netán a fokozódó nemzetközi helyzetben így is, úgy is elkerülhetetlen? Avagy épp ellenkezőleg: az egész sürgés-forgásnak esélye sincsen?

Trump vagy Harris vetne véget hamarabb az ukrajnai háborúnak?

2024. augusztus 10. 14:00 | Vincze Hajnalka

Trump vagy Harris vetne véget hamarabb az ukrajnai háborúnak?

Se szeri, se száma a próbálkozásoknak, melyek arról szólnak, miként lehetne Donald Trump elnökké választása esetére előre biztosítani (Trump-proofing) a támogatást, amit jelenleg Ukrajnának nyújt a Nyugat. Alapból feltételezve, hogy a segítség Trump győzelmével véget érne, míg demokrata elnökség mellett marad. A valóság ennél bonyolultabb. Tény, hogy ha a terepen két éve tartó patthelyzetben addig nem következik be változás, akkor a novemberi választás után várható egy határozott nekibuzdulás. Ám bármely irányba mutasson is ez, az új elnök lendületét így is, úgy is lefékezi majd a realitás: Amerika számára tudniillik Kijev támogatását feladni is, folytatni is felettébb komplikált.

Ukrán háborús dezinformáció-áradat: honnan tudhatjuk, mi igaz és mi nem az?

2024. június 20. 09:05 | Vincze Hajnalka

Ukrán háborús dezinformáció-áradat: honnan tudhatjuk, mi igaz és mi nem az?

A háború első áldozata az igazság, tartja a mondás, és az elmúlt több mint két év bőségesen visszaigazolta ezt. A tények csak egyik vagy másik narratíva szűrőjén keresztül jutnak el hozzánk, s a megmondó emberek bármely okfejtés-kezdeményre azonnal címkét biggyesztenek. Ha valaki a nemzetközi rendszer alapszabályaihoz ragaszkodna, akkor „háborúpárti”, ha az eszkalációt kerülné és fenntartható stabilitást keres, akkor „Putyin-bérenc áruló”. Ettől azonban nem lesz kevésbé helytálló érv sem a stratégiai egyensúlyra törekvés, sem a nemzetközi jog. S hogy a temérdek bizonytalanság közepette mi nyújthat mégis némi fogódzót? A térkép, a józan ész és… az irodalom.

Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

2024. április 28. 10:01 | Vincze Hajnalka

Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Mégis mi a csuda ütött Emmanuel Macronba? A francia államfő Ukrajnába csapatok küldését belengető mondatai után a fél világ, és egész Franciaország, ezt találgatta. Bármi is volt mögötte, Putyin elnök rögvest jelezte: Moszkva – a maga atomhatalom mivoltában – áll elébe. Mire Macron válasza sem késett: Párizs cseppet sem fél, neki is méretes atomarzenál áll a rendelkezésére. Diplomáciai körökben rég volt példa ennél kevésbé épületes, és főleg ennél veszélyesebb eszmecserére. Ami kérdések tömegét veti fel: mi motiválja Macront, ki miként reagál a nyugati szövetségben, mit szól az egészhez az Egyesült Államok? És leginkább: vajon immár tényleg közvetlen hadviselő féllé válhat-e a NATO?

Európai lég- és rakétavédelem: amerikai, francia vagy német védőernyő lesz a fejünk felett?

2024. március 18. 06:10 | Vincze Hajnalka

Európai lég- és rakétavédelem: amerikai, francia vagy német védőernyő lesz a fejünk felett?

Az ukrán háború járulékos folyományaként valamennyi európai ország ráébredt saját sebezhetőségére, különösképp a levegőből érkező fenyegetésekkel szemben. Mérvadó amerikai tanulmányok szerint az orosz ballisztikus és cirkálórakéták ellen az európaiak képességbeli hiányosságai vélhetőleg tartósak lesznek: minden megkérdezett szakértő szerint súlyos a helyzet, vita csak azon van, hogy vajon rövid vagy hosszú távon súlyosabb-e. Nem csoda, hogy különösen nagyot durrant Donald Trump egykori amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölt kijelentése, miszerint az ingyenélőnek tartott európai szövetségesek feje fölött eltűnhet az amerikai védelem. S a szokásosnál nagyobb figyelmet keltett Emmanuel Macron francia elnök utalgatása, hogy a francia nukleáris elrettentés amolyan közös európai atomvédőernyőként funkcionálhat. A gyakorlatban viszont most nem Washington a legaktívabb e téren, s nem is Párizs, hanem… Berlin.

A tányérunk geopolitikája: az „európai stratégiai autonómia” a mezőgazdaságban

2024. február 08. 12:00 | Vincze Hajnalka

A tányérunk geopolitikája: az „európai stratégiai autonómia” a mezőgazdaságban

A német, francia, holland, belga, lengyel, román (és a sort folytathatnánk) gazdák elmúlt hónapokbeli elégedetlenkedése a júniusban esedékes európai parlamenti választások sokatmondó felvezetése. A tavalyi év során EU-s berkekben szinte minden területen hangoztatták, hogy megértették az új idők hívó szavát: ezentúl a tisztán piaci megfontolások elé helyezik a biztonsági szempontokat, s vele a geopolitikát. Az uniós „stratégiai autonómia” törekvéseknek immár hivatalosan elismert részét képezi, sőt főszereplőjévé vált a „gazdasági biztonság”. Épp csak kimaradni látszik belőle a mezőgazdaság. Feledékenység, elefántcsonttorony-politizálás vagy ideológiai korlát?

A vonakodó látnok: Jacques Delors (nem is annyira) föderalista Európája

2024. január 13. 18:00 | Vincze Hajnalka

A vonakodó látnok: Jacques Delors (nem is annyira) föderalista Európája

A nemrég elhunyt Jacques Delors-ban az európai egység egyik legkiemelkedőbb alakját gyászolta a beszédek és megemlékezések sora. Valóban a Bizottság korábbi elnökének nevéhez fűződik az Unióvá válástól kezdve az eurón keresztül az egységes piac. Valóban neki tulajdonítható az új, visszavonhatatlannak szánt integrációs irány elfogadtatása: előrelépés vagy előre menekülés, ki miként látja. Az európai díszpolgárrá avatott Delors viszont egyúttal francia is volt. Az általa hirdetett Európa-kép korántsem olyan fekete-fehér, mint azt a föderalista táborban sokan látni szeretnék.

Terrorizmus, geopolitika vagy civilizációk összecsapása – Miről szól a közel-keleti konfliktus legújabb felvonása?

2023. december 27. 17:00 | Vincze Hajnalka

Terrorizmus, geopolitika vagy civilizációk összecsapása – Miről szól a közel-keleti konfliktus legújabb felvonása?

A gázai események kapcsán Európában és Amerikában láthatóan már a fogalmak sem mindig tiszták. Sokan – leginkább a politikai paletta tévesen „szélsőbalként” jelölt oldalán – nem hajlandók terrorizmusként definiálni a közvetlen kiindulópontot, ártatlan izraeli civilek százainak október 7-i szándékolt legyilkolását. Mindeközben „szélsőjobb” propagandaként illik félreseperni minden olyan értelmezést, mely az események mögött látni véli – az egykori amerikai elnök, a demokrata Jimmy Carter tanácsadójaként ténykedő Samuel Huntington professzor által már a kilencvenes években megjósolt – civilizációs összecsapást. A magát mérsékeltnek valló tábor a szokásos „egyrészt-másrészt” formulákkal zsonglőrködik, a hangsúlyt pedig a politikai-diplomáciai megoldásra helyezi. Remélve, hogy ilyen még mindig létezik.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Jalsovszky

Influenszer marketing

A napokban sajtóvisszhangot kapott a Coca-Cola és Whisper Ton influenszer marketing ügye, amely során az üdítőgyártó 5 millió forint bírságban, az influenszer pedig figyelmeztetésben részesü

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility