Palkó István

2016. február 12. 05:51 | Palkó István

Légy észnél: nagy horderejű változások a CSOK-ban!

Szerdán hirdették ki, csütörtökön pedig már hatályba is lépett a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) szabályozó két új rendelet. A változások a számos könnyítés mellett szigorítást is tartalmaznak, például jóval kockázatosabbá vált a 10 milliós összeg felvétele előre vállalt gyermek esetén, és kevésbé lehet használt lakás vételére kijátszani a 10 milliós támogatást. Most 15 kérdés és 15 válasz formájában összefoglaljuk az új lakásokra vonatkozó változásokat, következő cikkünkben pedig a használt lakások megváltozott szabályait vesszük sorba.

2016. február 11. 05:51 | Palkó István

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!

A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.

2016. február 08. 05:51 | Palkó István

Titokzatos befektetők mustrálják a magyar bankszektort

Több mint húsz kisebb bankot adtak el a válság kezdete óta Magyarországon, és az állam két nagybankot is szárnyai alá vett, mégsem rendeződött át látványosan a szektor. A bankadó feleződésének, a működési költségek csökkentésének és a hitelezési veszteségek leírásának köszönhetőn viszont mára külső befektetőknek is érdekesek egyes hazai bankok, különösen az eladó MKB és a Budapest Bank. Nagy eltérés azonban a 10-20 évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy ezúttal nem a régiós hálózatban gondolkodó, hagyományos nagybankok (mint szakmai befektetők), hanem elsősorban a messzebbről érkező, egzotikusabb kockázati tőkések (mint pénzügyi befektetők) az aktívabb érdeklődők. Alábbi, csupa A betűs szereplőt felvonultató gyűjtésünkből egy szereplőről tudjuk, hogy konkrétan érdeklődik magyar bank(ok) iránt, a többiek közép- és hosszú távon jelenhetnek meg nálunk.

2016. január 19. 13:40 | Palkó István

Támadás a lakáskasszák ellen: mi folyik a háttérben?

Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.

2016. január 19. 05:50 | Palkó István

CSOK-őrület: elég legyen már a sírásból!

Boldog lennék, ha az állam hagyná magától működni a gazdaságot, és nem szólna bele a családtervezésbe. A CSOK e két kívánságomnak épp az ellenkezőjét testesíti meg, a kormány gazdaság- és társadalom-politikájának kiváló esszenciájaként. Az az egyoldalúság azonban, amelyet az online sajtó az utóbbi két hétben felmutatott e program értékelése során, már nem világnézetet, hanem tisztánlátást sért.

2016. január 11. 10:00 | Palkó István

Tarol a 10+10 millió: sok tízezer érdeklődő egyetlen banknál

Már be is futottak az első CSOK-igénylések az FHB-hoz, ahol különösen a három gyermekkel rendelkezők részéről látnak kiemelkedő érdeklődést az elérhető 10 milliós támogatás iránt. Az első hét tapasztalatairól és a várható hitelpiaci, lakáspiaci hatásokról kérdeztük Tokodi Gábort, a bank vezérigazgató-helyettesét.

2016. január 05. 20:22 | Palkó István

Mi ez a nagy jövés-menés a Gránit Banknál?

A friss hír szerint kiszáll Demján Sándor alapító tulajdonos a Gránit Bankból, eladva részvényeit Hegedüs Éva vezérigazgatónak. A tulajdonosváltást tőkeemelés is kíséri, amelynek során nemcsak a magyar állam fektet be ismét a bankba, hanem a bankkal együttműködő CIG Pannónia egyik érdekeltségeként is ismert Pannónia Nyugdíjpénztár is. Utóbbi dolgát egy rendeletmódosítással is megkönnyítette a kormány. Hegedüs Évát, a Gránit Bank vezérigazgatóját kérdeztük többek között a miértekről.

2015. december 28. 05:50 | Palkó István

Súlyos érdekek az MKB-kaland hátterében

Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik az MKB Bank vezérigazgatója, amikor arról kérdezzük, mi értelme volt a realizált 17 milliárd forintos bukóért beszállnia az államnak a bankba. A társaság 2015-ben nagyot vágott működési költségein, és megmutathatta, milyen, amikor egy állami bank hitelez. Az elmúlt napokban az MKB megszabadult rossz örökségének tekinthető projekthiteleitől, és a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába került, hogy aztán a jövő év közepéig új gazdára találjon. Volt tehát miről beszélgetnünk Balog Ádámmal.

2015. december 24. 06:30 | Palkó István

Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)

A mögöttünk álló év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménysorozata az állam és a bankok viszonyának vargabetűkkel tarkított rendezése volt. E kapcsolat érzelmi-indulati, esetleg adózási dimenzióján túl ritkán esik szó a lényegről: arról a célról, hogy a banki finanszírozás 1. a teljes magyar gazdaság növekedését segítse, 2. benne a magyar állam pénzügyi stabilitását is erőteljesen támogassa. Ezek szükségességének felismerése és konkrét programokká formálása nemcsak a 2015-ös év pénzügypolitikáját dominálta, de garantáltan befolyásolni fogja a következő évekét is.

2015. december 22. 13:02 | Palkó István

Befellegzett a méregdrága életbiztosításoknak? - Nagy dobásra készül az MNB

A befektetők jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, milyen megtakarítás mellett köteleződik el akár évtizedekre, amikor biztosítást köt, a biztosítások értékesítői pedig olykor épp e hiányos tudásból húznak hasznot. Éppen ezért némi félelemmel vegyes érdeklődés övezi a szakmában az MNB új, "etikus életbiztosítási koncepcióját", amely jobban védené az ügyfeleket. Az új szabályokról egyelőre kevés konkrétum látott napvilágot, ám alapjaiban határozhatják meg a megtakarítási célú életbiztosítások értékesítését 2017-től. Nagy Koppány MNB-igazgató megosztotta velünk, mi tudható az előkészítés jelenlegi szakaszában a várható intézkedésekről.

2015. december 05. 13:13 | Palkó István

Kinyílik a bicskád: ennyivel gazdagabb egy svájci, mint egy magyar

A most következő számoktól minden magyarnak kinyílhat a svájci bicska a zsebében. A svájci és a magyar jegybank adatait összevetve ugyanis kiszámítottuk, hogy egy átlag svájci 17-szer gazdagabb, mint egy átlag magyar, és megtakarításaikért a svájciak 7-szer annyit tudnának vásárolni, mint a magyarok. A svájci lakások jóval többet érnek, mégis kisebb a lakások jelentősége a svájciak vagyonán belül, mint nálunk.

2015. december 04. 11:00 | Palkó István

Lássunk végre tisztán az életbiztosításoknál!

A befektetési célú életbiztosítások jellemzőinek radikális átgondolása zajlik ma Magyarországon. Cornelia Coman, a névváltás után NN-ként ismert életbiztosító vezérigazgatója szerint a reformok révén egyértelművé kell válnia, mi a unit-linked termék hozzáadott értéke egy befektetési alaphoz képest. Ezért is üdvözli a szakember az MNB etikus életbiztosítási koncepcióját, ugyanakkor a közvetítői jutalékokhoz már nem nyúlna hozzá. Cornelia Coman a Portfolio-nak adott interjújában elárulja, miben más az új NN, mint a régi ING, és mi vár szerinte a magyar életbiztosítási piacra.

2015. december 03. 05:40 | Palkó István

Kivégezheti Matolcsyék programját az EU

Keresztet vethet az MNB az önfinanszírozási programjára, és az állam is a bankokra mint legfontosabb hazai hitelezőire, ha megvalósul az EU egyes jegybanki vezetőinek javaslata. Saját tőkéjük 25%-ában korlátoznák ugyanis a bankok kitettségét saját államuk felé (ez nálunk közel 200%), csökkentve ezzel a két fél egymásra való pénzügyi ráutaltságát. Jelen állás szerint a magyar bankoknak állampapírjaik 87%-át kellene eladniuk, ami a magyar államadósság közel ötöde. A magyar önfinanszírozási programmal teljesen szembenő ötlet nyers formájában hatalmas eladói nyomást generálna az állampapírpiacon és visszafordítaná a nagy külsősérülékenység-csökkentési akciót egy nehezen mérhető hosszú távú cél érdekében, amennyiben az eurózónán kívüli országokra is kiterjesztik. A javaslattal kapcsolatban kérésünkre az MNB is megszólalt.

2015. november 30. 05:40 | Palkó István

Nem tudják megemészteni a bankok, amit Orbánék műveltek velük

Könyörtelenül elintézte a hazai bankszektor pénzügyi helyzetét a szerte Európában pusztító alacsony kamatkörnyezet és a szigorú szabályozás, és ezt csak tetézi nálunk a devizahiteles elszámolások tovagyűrűző hatása. Az MNB negyedéves adataiból egyre inkább az derül ki, hogy stagnáló működési költségek, tovább csökkenő hitelállomány és beszűkült kamatmarzs mellett lényegében nullszaldóra képesek csak a magyar hitelintézetek. A harmadik negyedévben például 1,3 milliárd forintos adózott profit jött csak nekik össze. Jövőre egyfajta külső segítséget a bankadó vártnál nagyobb csökkentése hozhat nekik, nagy kockázatokat hordoz azonban a projekthitelek eladása és az új Quaestor-törvény is. A fentiek mellett minden eddiginél pontosabb szám jelent most meg arról, mekkora valójában a hazai irányítású hitelintézetek aránya.

2015. november 25. 10:32 | Palkó István

Fordulat a javából: kibékül a kormány a bankokkal?

Minden híresztelés és fenyegetés ellenére tartja magát a februári EBRD-megállapodáshoz a kormány, és úgy fest, nem bünteti a bankokat a gyenge vállalati hitelezésért. Jövőre ugyanis még az eddig tervezettnél is nagyobb, ráadásul EU-konform bankadó-csökkentés jön Varga Mihály kedden benyújtott törvényjavaslata alapján. Minden egyes bank legalább 55%-os bankadócsökkentést kap jövőre, és még nagyobbat utána. A hír fellélegzést hozhat a pénzügyi szektorban, emellett nagyon kedvező a bankok jövőbeni hitelkínálata, a befektetői környezet és Magyarország hitelminősítése szempontjából is. Már csak a decemberben elkészülő új Quaestor-törvényt kellene méltányosra szabni.

2015. november 24. 10:00 | Palkó István

Nesze neked, elszámolás: sorra dőlnek a volt devizahitelek

Az elszámolás előtti csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. A vállalati üzletággal ellentétben egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója, miután a magáncsőd a maga 51 igénylőjével csődöt mondott, a Nemzeti Eszközkezelő pedig csak 35 ezer lakás átvételére jogosult a 144 ezer érintett lakásból. A fizetésképtelen adósok döntő része még az otthonában él, az elmúlt három évben ugyanis a bankok mindössze 1100 lakást értékesítettek végrehajtás keretein belül. Nem sok jó vár azonban a nem fizető adósokra, a bankok ugyanis az értékesítés adminisztratív korlátainak lebontásával próbálkoznak a jogalkotóknál, és nem rosszak az esélyeik. A jelzáloghitelezés intézménye viszont talán ezzel visszanyerheti majd eredeti értelmét.

2015. november 20. 05:40 | Palkó István

Hét éve nem látott bukás a magyar életbiztosítási pénzeken

Mindössze 1,9%-kal, vagyis 3,8 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévben a magyar biztosítási szektor díjbevétele. A növekedést a Groupama és a K&H egyszeri díjas életbiztosításainak 4,9 milliárdos növekedésével már meg is magyaráztuk, vagyis lényegében stagnál a hazai biztosítási piac. Rossz hír az ügyfeleknek, hogy három hónap alatt 46 milliárdot buktak a biztosítók az életbiztosításban lévő pénzükön, amire 2008 vége óta nem volt példa. Trónfosztás történt időközben a nyugdíjbiztosítások piacán: a legnagyobb nyugdíjbiztosító a Generalit megelőző NN lett.

2015. november 17. 08:24 | Palkó István

CIG: se a részvényesek, se az ügyfelek nem lesznek boldogok ettől

Az egy évvel korábbinál 39%-kal alacsonyabb, 153 millió forintos adózott eredményt ért el a harmadik negyedévben a CIG Pannónia. A kedden reggel közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei (magyar számviteli szabályok szerint):

• a díjbevételek és az új szerzések csökkenő trendje egyaránt folytatódott június és szeptember vége között,
• az életbiztosítási díjbevételek 3,6 milliárd forintra rúgtak, ami 7%-os éves csökkenést jelent, ezen belül a folyamatos díjak 3%-kal zsugorodtak,
• az új szerzések 26%-kal, ezen belül a unit-linked új szerzések 28%-kal estek vissza,
• a szigorodó költséggazdálkodás nyomán az igazgatási költségek 242 millió forintra csökkentek, ami 19%-os esést jelent,
• az életbiztosításokon elért befektetési eredmény még soha nem volt ilyen rossz a biztosítónál, ez jórészt az ügyfeleket terheli.

2015. november 14. 06:50 | Palkó István

Suttyomban 1400 milliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Általában nem verik nagydobra a magyar bankok, ha tőkeemelést hajtanak végre náluk. Jellemzően a súlyos veszteségeik miatt kieső tőkéjüket pótolják ugyanis ezzel a csőd elkerülése és a működés zavartalan folytatása érdekében. A pénzt szinte kivétel nélkül egy külföldi anyabank adja oda, ez az összeg 2009 óta már az 1400 milliárd forintot is meghaladta. Ezzel ellentétes folyamatként eközben azonban 5300 milliárd forintot ki is vontak a külföldiek a magyar bankokból. Persze nem a nem létező nyereségükből, hanem az időlegesen nekik adott "hiteleiket" vonták vissza. Az előbbit tőkeemeléseknek, az utóbbit pedig forráskivonásnak hívjuk. Kilenc érdekes ábra segítségével most röviden feloldjuk a kétféle folyamat között feszülő ellentmondást.

2015. november 12. 14:27 | Palkó István

Most aztán jól megnézhetik magukat a hitelközvetítők

Csökkenti, sőt az ügyfelek kérésére nyilvánossá teszi a kormány a hitelközvetítők díjszabását. A Varga Mihály által javasolt 2%-os jutalékmaximum becsléseink szerint 0,7-3,1 milliárd forintos bevételkiesést jelent a magyar hitelközvetítői piacnak, amely az elmúlt egy évben 140-210 milliárd forintnyi lakáshitelt közvetített a háztartásoknak. Egyes bankok akár a lakáshitel első két évi kamatmarzsának megfelelő jutalékfizetést is megspórolhatnak a lépéssel, cserébe persze nehezebb lesz ügyfelet szerezniük. Egy 10 millió forintos lakáshitelt felvevő ügyfél eddig akár 400 ezer forint közvetítői jutalékot is kifizethetett a kamaton keresztül, ez (amennyiben a bank nem nyeli le) 200 ezer forintra csökkenhet.